Radocsay Dénes - Gerevich Lászlóné szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 23. (Budapest 1963)

SOÓS GYULA: Thorvaldsen hét gipszdomborműve

THORVALDSEN HÉT GIPSZDOM BORMŰVE Thorvaldsen munkásságában kiemelkedő helyet foglal el a Jézus életének öt jelenetét ábrázoló domborműsorozat. A téma feldolgozására Lajos bajor trónörökös adott megbízást a művésznek. A reliefek az egyik müncheni templomot díszítették volna, de kivitelezésükre nem került sor.

1 Elete utolsó éveiben. 1842—43-ban mintázta meg a mester a nagyméretű jeleneteket, melyeknek márványpéldányai nem készültek el s csupán gipszöntvényeiket őrzi két múzeum. Az egyik sorozat a koppenhágai Thorvaldsen Múzeum gyűjteményét gazdagítja

2 a másik pedig a mester két más domborműve vei együtt Budapestre, a Szépművészeti Múzeumba került. A két sorozat mérete azonos. Hogy melyik közülük az első és melyik a második öntés azt csak a domborművek összehasonlítása révén lehetne megállapítani. Fényképek után ítélve a koppenhágai példányokon (76,78. kép) a részletformák élesebbek, mint a budapestieken (75,77. kép). De megfigyelhetők közöttük más eltérések is. A magyarországi darabok fönt lapos ívvel záródnak, a koppenhágaiakat pedig utólagosan szögletesre alakították át és hiányzik róluk a budapestiek bal felső sarkában látható «No. 1.2.3.4.5.» sorszám megjelölés. E számok, továbbá a lebegő angyalcsoportokat lezáró körvonal is utalhat arra, hogy a magyarországi példányokat a márványba faragáshoz mintáid szánhatták, mert az eredeti első öntést nem akarták kitenni a munka során adódó kopásoknak, vagy sérüléseknek. A koppenhágai példányok meglehetősen épek, formáik ezért is lehetnek élesebbek, a budapestiek pedig megrongáltak, málékonyak. A budapesti domborművek jelentősége azonban a koppenhágaiak mellett sem kevés, mert minden valószínűség szerint ezeket is Thorvaldsen műtermében öntötték a mester felügyelete alatt s így a másodpéldányok is ezek. az első öntvényekkel majdnem azonos értékűek.

3 A budapesti « Jézus élete sorozat » történetéről a következőket sikerült megállapítanunk. Leltárkönyvünk adatai szerint a domborm(iveket a Szépművészeti Múzeum közvetlenül megalakulása után, 1907-ben vette át elődjétől, az Országos Képtártól.

4 Az Országos Képtár ugyancsak elődjétől, a Magyar Nemzeti Múzeum Régiségtárától kapta 1870-ben.

3 A Régiségtárba pedig az 1865. év végén kerültek a művek és ada1 Az adatot a koppenhágai Thorvaldsen Múzeum igazgatójának, Sigurd Sehutznak köszönöm. 2 M ü 11 e r, L. : Description des oeuvres de Thorvaldsen, des tableaux et des dessins. Musée-Thorvaldsen. Copenhague, 1S49. 70. old., 569, 570, 571, 572, 573. sz. 3 Sigurd Schutz levélbeli véleménye szerint : «A fényképről Ítélve az Önök domborművei a gyűjteményünkben levő eredeti darabok után készült kitűnő öntvények s azokkal azonos méretűek.* 4 Leltári számuk : Angyali üdvözlet 3673. — Jézus megkeresztelése 3674. — Jézus az írástudókkal 3675. — Pásztorok imádása 3676. — Menekülés Egyiptomba 3677. 5 Peregrin v J. : A Magvar Nemzeti Múzeum Képtárának leírólajstroma. Budapest, 1900. 548 — 49.