Radocsay Dénes - Gerevich Lászlóné szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 23. (Budapest 1963)

KUTAL, ALBERT: A budapesti «szép Madonna»

keltebb alkalmazása és az építőműhelyek szobrászati hagyományaihoz fűződő szorosabb ragaszkodása. Mindez azonban nem mond ellent a javasolt keltezésnek, tekintve, hogy a lágy stílus sem tartalmilag, sem formailag nem volt homogén. Főleg a Pieták ikonográfiái környezete bizonyítja meggyőzően, hogy a fejlődés két irányú volt. Az egyik közülük a biztos, zárt, statikus, pozitív formák parieri hagyományait követte és inkább reprezentatív jellegű, míg a másik a kontraposzt bonyolult és kifinomult dekoratív hatású rendszerét fejlesztette tovább és a kifejezés bensőséges érzelmességére törekedett.

30 E második, radikálisabb áramlat képviselője a szobrászatban a krumlovi Madonna mestere és kisebb mértékben a toruni Madonna faragója is. Úgy látszik, hogy a budapesti Madonnával a «szép» stílusnak egy más, nagy mestere lépett színre, aki az 1400 körüli szobrászatban konzervatívabb irányzatot képviselt. ALBERT KUTAL (Brno) 30 Kutal, A. : K problému horizontalních piet. (Sajtó alatt.) Öa Bulletin 23 131