Radocsay Dénes - Gerevich Lászlóné szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 23. (Budapest 1963)
KUTAL, ALBERT: A budapesti «szép Madonna»
mek a kontraposzt elemeinek alkalmazása nélkül a redők sodródó mozgásához kapcsolódik. De magának a kompozíciós rendszernek is megtalálhatók az előzményei a korabeli cseh, esetleg az osztrák szobrászatban. A legszembeötlőbb analógiák főleg a zebráki Madonna körében fordulnak elő (Szent János, Trebon, Hluboká), amelynek közeli rokona az ausztriai Laa-i Madonna (osztrák származása nem egészen biztos, mivel eredete csupán magángyűjteményig vezethető vissza). A kis Jézus itt is a düsseldorfi szobor gyermekalakjára emlékeztet. Nem áll távol tőle a konopistëi Madonna: arca eléggé hasonló a düsseldorfi Máriáéhoz. Ebben az összefüggésben kell még megemlékeznünk a nürnbergi Germanisches Museumban őrzött mariazelli Madonnáról, amelynek kapcsolata, sőt talán függő viszonya a prágai Városháza 1381-ből származó Madonna szobrával és a bécsi Szt. István székesegyház Szt. Egyed kápolnájában levő másolatával, kétségtelen. Arányai szerint inkább az elsőhöz tartozik. 27 Es éppen innen, e pontról vezetnek bizonyos érdekes, de nem eléggé biztos egyezések a franco-flamand művészet területére, nevezetesen a Bruxelles melletti Hal kegytemplomának délnyugati kapujához. 28 A prágai Városházán levő i Madonna, amely valószínűleg igen jelentős szerepet játszott a «szép Maclon! nák» típusának kialakulásában, immár a Parler iskola körébe vezet, ahonnan a toruni csoport szobrásza is származhatott, amint azt már máshelyütt kimutattuk. 29 Ha megfigyeléseink helyesek, akkor a düsseldorfi Madonnával kezdődik a toruni sorozat. A szobor alig valamivel a kilencvenes évek előtt készült: a düsseldorfi és a boroszlói Mária keletkezése közötti időre helyezhető a toruni. a bonni és a sternberki szobor, esetleg az említett sorrendben. Nem mellékes arra a kérdésre választ adni, hogy miért nem alkalmazták a krumlovi Madonnánál a visszahajló hosszú redőt, mely a toruni sorozatra is jellemző, de a krumlovi csoport tagjánál ismeretlen. A válasz sajnos nem megnyugtató. Ha a düsseldorfi, zürichi, toruni és bonni Madonna, esetleg a sternberki is, korábbi a boroszlóinál, akkor lehetséges, hogy a krumlovi Mária szobrásza azoktól vette át a redő motívumát. Következésképpen e Madonnák korábbiak lennének a krumlovi figuránál. Ezt a feltevést egyébként eléggé támogatja az a tény is, hogy néhány, a krumlovi szobor műhelyéből kikerült, vagy a tanítványok kezétől származó emlék több olyan motívumot visel, mely a toruni csoportban polgárjogot nyert (pl. a vimperki, a treboíii, a Ohlum sv. Máfí-i Mária). Főleg a kis Jézus elhelyezéséről és mozdulatmotívumáról van itt szó, amely már típusánál és méreteinél fogva is a krumlovi csoporthoz tartozik. Ugy tűnik tehát, hogy 1400 előtt már keveredett egymással az a két szobortípus, amely eddig nagyjából függetlenül alakult ki. A jelenség két egymáshoz eléggé közel álló, de mégis különböző s egymásra kölcsönösen ható művész egyidejű tevékenységével talán majd meg is világítható. A salzburgi ferences kolostor Madonnája már nem tartozik tárgyalásunk körébe; ez a boroszlói szobornak kissé módosított változata, s a toruni motívumokat vegyíti, a gyermek elhelyezése és méretei tekintetében pedig a krumlovi csoporthoz áll közel. 27 A hátoldal is a Városházán levő Madonna mintájára készült. A bécsi Madonna hátnézete nincs közölve, így hozzáférhetetlen. Az elölnézet reprodukcióját lásd T i e t z e, H. : Geschichte und Beschreibung des St. Stephansdomes in Wien. Oesterreichische Kunsttopographie XIII, Wien, 1931. 440. kép. A prágai és a bécsi szobor elsődlegessége sok vita tárgyát képezte, mely még máig sincs lezárva. 28 H a m a n, R. : Spätgotische Skulpturen der Wallfahrtskirche in Hab Belgische Kunstdenkmäler. München, 1923. 221, 222. kép, 30. tábla ; J a n s s e n s, R. : Basilique Notre-Dame de Hal. Évszám nélkül. 29 F e u 1 n e r, A. : i.m. 26 ; K u t a 1, A. : i.m. 9ő, 98.
