Radocsay Dénes - Gerevich Lászlóné szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 23. (Budapest 1963)
KUTAL, ALBERT: A budapesti «szép Madonna»
vonás is megfigyelhető itt, amely már a krumlovi Madonna kompozíciós rendszerét készíti elő; ahol a szobrász a gyermekalak alatt egy hosszú, a földig érő redőt alkalmazott. S e műnél a díszítő rendszer gazdagsága mesteri kivitelezéssel párosulva, valamint az érzésvilág finomsága a legmagasabb fokot éri el. Ezt a krumlovi Madonna mestere által kialakított kompozíciót már 1400 körül utánozták a miniatúrafestők, amit pl. a cseh eredetű és ugyanezen évben készült karlsruhei biblia is bizonyít. 20 Az évszám tehát a krumlovi Madonna keletkezésének terminus ante quemje, és ugyancsak fontos a budapesti szobor készültére vonatkozóan is. Említsük meg. hogy a krumlovi Madonna a cseh táblaképfestészetre is hatott, és hogy a miniatúrafestők más szobrokat is utánoztak. 21 A toruni csoport keletkezésének idejét illetően pontos adataink nincsenek, a különböző megfigyelések azonban ennél az együttesnél is elég megbízható eredményre vezetnek. A Varsóban őrzött boroszlói Madonna származási helye nagyobb biztonsággal állapítható meg, noha a vélemények erre vonatkozóan is eltérőek. Paatz a figurát a legkorábbi szép Madonnának tartja és keletkezését 1384 és 1395 közé teszi, Clasen az 1380-as évek végére, Feulner pedig az 1410-es évekre helyezi. 22 Készülte szerencsésen legalább egy terminus ante quem-mel határolható. Az a miniatúrafestő, aki a stájer Rein kolostorában Szent Ágoston prédikációinak kódexét illusztrálta (Bécs, Nationalbibliothek, S.N. 89), a két miniatúra egyikén pontosan lemásolta a boroszlói Madonnát. Egyébként azt is tudjuk, hogy ez a miniatúrafestő jól ismerte a cseh művészetet, így eléggé valószínűnek látszik, hogy Csehországban is tartózkodott, ahol Prágában, látnia kellett a boroszlói Madonnát (vagy annak másolatát). 23 De a kérdéses terminus ante quem még pontosabban is meghatározható. Wiese az 1408-ban épült irrsdorfi templom kapujának orommezőjében egy Madonnatípust ismert fel, amely nem lehet más, mint a boroszlói szobor visszhangja. 24 Előképének tehát a jelzett évnél korábban kellett készülnie. A keletkezés idejének egyik határa mellett, úgy véljük, hogy némi bizonyossággal még a terminus post quem is megállapítható, amihez a krumlovi Madonna szolgáltatja majd a biztos adatokat. Ha a boroszlói Madonnát ugyanennek a csoportnak többi szobrával hasonlítjuk össze, nagyon eltérő vonásokat figyelhetünk meg rajtuk. A gyermek Jézus nem nyújtja mindkét kezét az alma felé, ami a toruni csoport szobrainak közös vonása, 20 Wieg a n d, E. : i.m. 3, 4. kép. 21 így keletkezett a krumlovi Madonna hatására pl. a Szent Vid templom Madonna képe. 22 P a a t z, W. : Prolegomena zu einer Geschichte der deutschen spätgotischen Skulptur im 15. Jahrhundert. Heidelberg, 1956. 30; Clasen, K. H. : Die schönen Madonnen... 4; Feulner, A. : i.m. 36 ; P a a t z, W. i.m. 33, a boroszlói Madonna kiindulási pontját a párisi szoborban látták, amelynek típusa Boccacciónak «Livre des femmes nobles et renommées» c. 1402-ből való kéziratában látható (Bibi. Nat. Fr. 144420, fol. 92 v°). A szobornak a toruni csoportban elfoglalt helyzetén kívül azonban az a körülmény is ellentmond ennek, hogy Mária a gyermeket a testsúlyát tartó láb fölött tartja. A Poughkeepsie-i (N.Y.) Yassar College-ben őrzött Madonna, amelyről P a a t z, W. («Mit einem gemalten Band». Festschrift Kurt Bauch. 1957. 132.) a francia szép Madonnák második változataként szól, sem tekinthető a cseh Madonna szobrok előzményének. Természetesen léteztek szoros francia kapcsolatok, de nem abban az értelemben, hogy a cseh plasztika egy kialakult típust vett volna át. 23 0ettinger, K.: Der Illuminator des Erzherzogs Ernst des Eisernen. Festschrift für Adolf Goldschmidt. Berlin, 1933. Ha a Cicerone XX, 1928. 350. oldalon közölt Madonna valóban Cesky Krumlovból származik, ahogyan az itt olvasható, akkor még egy további bizonyítéka is lehetne annak a feltevésnek, hogy a boroszlói Pietà típusa Csehországban gyakori volt. 24 Wies e, E. : Zur Datierung der «schönen Madonnen». Zeitschrift für Bildende Kunst. 61, 1927-28. 358 sk.
