Radocsay Dénes - Gerevich Lászlóné szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 23. (Budapest 1963)
KUTAL, ALBERT: A budapesti «szép Madonna»
vonásai is erősen emlékeztetnek még a tfeboni Mester műveire vagy a köréhez tartozó alkotásokra. Nem meglepő tehát, hogy a szobor és a bécsi Szt. István székesegyház építőműhelye között bizonyos összefüggéseket fedeztek fel; 14 a püspök-kaput díszítő néhány szent alakja ugyanazon fejlődési fok képviselője, mint az altenmarkti Madonna. Típusának nem egy analógiája található a francia szobrászatban is, - persze inkább az elefántcsont faragványok, semmint a monumentális plasztika körében 15 — ahol az erőteljesen kidomborodó csípő és a szabad láb, valamint a redők elrendezésének hasonló rendszere elég gyakori. Elegendő pl. a Koechlin katalógus szobrait (194, 361, 416, 419, 760. sz.) 16 megfigyelnünk, hogy valamilyen összefüggést találjunk a típus és a francia faragványok között, bár ennek közvetlen előképei a francia emlékek sorában nem lelhetők fel. Ezenkívül az altenmarkti Madonna a közép-európai művészi fejlődéshez, s különösen a csehországihoz kapcsolódik erősen. Egyébként a francia Madonnák gyermekei rendszerint kicsinyek, legalább félig felöltözöttek és szorosan Mária alakjához simulnak, hacsak nem szopnak éppen. A nagyobb, előre néző gyermekalakok valószínűleg a XIV. század közepének cseh festészeti hagyományait követik, ahol átlós helyzetben, nagyrészt félig öltözötten, majd teljesen ruhátlanul ábrázolták őket. Különben az ehhez a csoporthoz tartozó Madonnák jellegzetes arcvonásai a Vyssi Brod-i Mester köréhez való tartozásukat tanúsítják. E festett Madonnák, ha nem ülnek, akkor csak félalakban ábrázoltak, ami a redőrendszer analógiáinak felismerését nehezíti meg. A fátyol kétféle elrendezése azonban, ahogy az a krumlovi és toruni csoportnál használatos — azaz a hol hosszú, a vállra és a hátra leomló, hol pedig a rövid és a köpeny gallérja által összefogott kendő — valamint a mellen jellegzetesen kinyíló köpeny már itt is megjelenik. 17 Némely Madonna két kezével tartja a kis Jézust, ami a francia szobroknál csak akkor fordul elő, ha a Mária gyermekét táplálja. Természetesen lehetséges, hogy e motívumot a cseh művészet azoktól a szobroktól kölcsönözte, amelyeknek az 1343-ban készült Muneville-le-Bingard-ból (Manche) származó kisméretű Madonna is a képviselője, s amely Mária a krumlovi csoporthoz hasonlóan tartja gyermekét. 18 Kétségtelenül ez vonatkozik néhány más, már előzőleg említett részletformára is, bár a krumlovi csoport Madonnái e motívumokat a XIV. század közepének cseh festészete közvetítésével vették át. Ezek a francia előzmények világosan felismerhetők a pilzeni Madonna szobron, amelynek majdnem minden motívuma — a gyermekalak kivételével — Franciaországból származik. Megtalálható azonban a lágy stílus egyik valódi típusának változata is Francaországban, pl. a Fontenay-i, az Ecouis-i, a Mainville-i, és a Magnyen-Vexin-i Madonnánál. 19 Az altenmarkti szoborral ellentétben e forma éppúgy mint a kompozíciónak egy szigorúbb rendszere immár pontosan kialakult. Több olyan 14 Europäische Kunst um 1400. Wien, 1962. 357. old., 408. sz. 15 A rokon típusok azonban ott sem hiányoznak. Hasonlítsuk össze pl. a párizsi Musée des Arts Décoratifs-ban őrzött egymáshoz elég közel álló Madonnákat. L e françois — Pillion, L. : Fes statues de la \ 'ierge à l'Enfant dans la sculpture français au XIV e siècle. Gazette des Beaux-Arts 1935. 33. kép, a párizsi P. Gouvert gyűjteményben levőkkel, Chefs-d'oeuvre de la Curiosité du Monde. Paris, 1954. 53. kép, és a longuyoni kolostortemplomban levő Madonnákkal. Weise, G.: Mittelalterliche Bildwerke des Kaiser Friedrich-Museums. Reutlingen, 1924. 45. kép. 16 Koechlin, R. : Les ivoires gothiques français. Paris, 1924." 17 Vessük össze főleg a Most-i, a Yeveri-i, a Strahov-i, a Klodzko-i, a Zbraslav-i és bostoni Madonnákat. Ezek és a szép Madonnák nagyméretű gyermekalakjai nyilvánvalóan az olasz hagyományokat követik. 18 Le franco is — Pillio n, L. : i.m. 18. kép. 19 Chefs-d'oeuvre de l'art français. Paris, 1937. 116, 119. kéj). Lefrançois — Pillion, L. : i.m. 9, 10. kép.
