Radocsay Dénes - Gerevich Lászlóné szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 23. (Budapest 1963)
KUTAL, ALBERT: A budapesti «szép Madonna»
Egyelőre azonban maradjunk a szobrok származásának kérdésénél. Az altenmarkti Madonna már a XIV. században a jelenlegi helyén állt, mint ahogy valószínűleg apilzeni Mária is. A bécsi Kunsthistorisches Museum Madonnája a dél-csehországi Cesky Krumlovból származik. A düsseldorfi szobrot Velencében vásárolták, ahova valaha v bizonyára más országból került. A zürichi szobrot a nyugat-csehországi Horazdovice környékén adták el. A bonni egy magángyűjteményben volt és származása ma is ismeretlen. A toruni Madonna nem változtatta őrzési helyét a második világháborúig. A sternberki — úgy látszik — valaha a helybeli ágostonrendi kolostorban állt. A varsói Nemzeti Múzeumban őrzött Madonna előzőleg Boroszlóban volt, és végül, a salzburgi szobor régóta a helybeli ferences kolostor tulajdona. Meg kell jegyezni, hogy Szilézia ebben az időben politikailag és művészetileg a cseh korona területéhez tartozott, és hogy a Német Lovagrend élénk művészeti kapcsolatban állott Csehországgal. 10 Ha számba vennénk azokat a különböző tárgyú szobrokat és Madonnákat is, amelyek az említett alaptípusból erednek és egyazon műhelyben készültek, vagy a tanítványok munkái voltak (pl. a dél-csehországi tfeboni és a vimperki (18. kép), vagy a nyugat-csehországi (Chlum sv. Máfi-i szobrok), akkor a cseh területek elsőbbsége még világosabban kitűnne. Egyébként azt is tudjuk, hogy Csehországból néha messze fekvő vidékekre is szállítottak szobrokat. Pl. 1400-ban a Német Lovagrend nagymesterének kápolnájában egy Prágából származó Madonna szobor (vagy kép) állott; 11 1404-ben a strassburgi székesegyházban egy Prágából hozatott Pietà szobrot állítottak fel. Arra is kell gondolnunk, hogy az egykori prágai templomok gazdag ingóságainak jegyzékei majdnem teljesen elpusztultak. Ennek ellenére is ismeretes azonban, hogy a Szent Vid székesegyházban több Madonna szobor állott — az egyik szobor pompás talapzata, melyet a Bűnbeesés jelenete díszített, ma is látható—, és hogy a XV. század húszas éveiben egyedül a Szent Tamás kolostorban nem kevesebb, mint hét Madonna szobor volt. 12 Egyszóval, Prágában a századforduló idején nagy művészi tevékenység folyt. Ha a budapesti Madonna készítési idejét és helyét kívánjuk meghatározni, meg kell kísérelnünk a két említett csoport időrendjét felállítani, melyet kiemelkedő emlékeik alapján krumlovi és toruni csoportnak nevezünk. A budapesti Madonnát szoros szálak fűzik a két együtteshez, főleg azonban a torunihoz. Mégis előnyösebbnek tűnik fejtegetéseinket a krumlovi csoporttal kezdeni, mivel ennek egyik datált figurája elég biztos következtetéseket tesz lehetővé. Egy búcsúlevél, amelyet Ubaldino érsek szerkesztett 1393-ban, megemlíti az altenmarkti Madonnát. 13 A szobornak tehát legkésőbb az említett évben kellett készülnie és lehetséges, hogy a búcsúlevél éppen a Madonna alak felállításának eseményéhez kapcsolódik. Az évszám teljes összhangban áll a szobor stílusával, bár ennek formái még nem olyan pontosan kidolgozottak, mint a csoport későbbi faragványaié és halk szelídsége, valamint más 10 Ezek az összeköttetések nem szakadtak még meg a grümvaldi csata után sem, amely a Lovagrend hatalmát meglehetősen meggyengítette. így a régi dietriehswaldi késői Pietà (C la s e n, K.H. : Die mittelalterliche Bildhauerkunst . . . 235. kép) csupán a XV. század első évtizedéből való Vsemëriee-i Pietà leegyszerűsített másolata. 11 Ismerünk egy mainzi adatot a Prágából behozott Madonnára vonatkozólag. Úgy látszik, hogy a Rajnavidék importja Csehországból elég tekintélyes volt. Erről tanúskodik az a hír, amely Henri de Derby herceg, a jövendő IV. Henrik angol király prágai látogatásáról tudósít. Ahereeg Prágában festményeket vásárolt, amelyeket drágakövekkel ékesíttetett és a prágai érsekkel megszenteltetett. Clasen, K.H. : i.m. 21, 278. — JS t a n g e , A. : Deutsehe Malerei der Gotik II. Berlin, 1930. Ill ; B a r t o s. F.M. : Cech y dobe v Hosuvë. Praha, 1947. L16. 12 T o m e k, V.V. : Základy starého mistopisu prazského III — Y. Praha, 1872. 4U. 13 Martin, F. : Die Kunstdenkmäler des Landerskreises Bischofshofen. Ostmärkische Kunsttopographie XXVIII. Baden b. Wien, 1940. 34.
