Radocsay Dénes - Gerevich Lászlóné szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 23. (Budapest 1963)
KUTAL, ALBERT: A budapesti «szép Madonna»
A BUDAPESTI «SZÉP MADONNA» A Szépművészeti Múzeum úgynevezett amiensi Madonnája az 1400 körüli nemzetközi stílus jelentős emlékeihez tartozik (20. kép). A csoporthoz sorakozó szobrok készítési helye és ideje mindmáig nincs pontosan meghatározva. A többi középeurópai szoborral ellentétben, a budapesti műről elhangzott vélemények csupán prágai, bécsi és salzburgi eredetről szóltak, bár a Madonna tágabb körben. Középés Nyugat-Európában is élénk vitákat keltett. Egyesek cseh munkának, mások rajnavidéki, ismét mások osztrák vagy flamand mester művének mondták. Hol a szép Madonnák korai emlékei közé sorolják, hol pedig a kései munkák közé, amely a kiteljesedett «lágy» stílus alaptípusára megy vissza. 1 A bizonytalanságot főleg rejtélyes származása okozta. A Szépművészeti Múzeum a szobrot Ludwig Marx frankfurti műkereskedőtől vette, aki azt — közlése szerint — Amiensben vásárolta. 2 Természetesen az ilyen műkereskedői közlések mindig bizonyos óvatosságra intenek, mivel ezeket sokszor inkább kereskedelmi szempont, semmint az igazsághoz való ragaszkodás diktálta. Ezért a kutatók általában nem is hittek a budapesti Madonna szobor amiensi eredetében. a A műkereskedői közlés nélkül a figura származása nem okozna nagyobb problémákat. A Madonna szorosan kapcsolódik ahhoz a csoporthoz, amelynek közép-európai eredete kétségtelen, bár úgy is lehet vélekedni róla — s ez a véleméy már szintén elhangzott —, hogy a Madonna e csoportnak egy korai, NyugatEurópában kialakult változatát képviseli. E nézetet legutóbb Clasen hangoztatta, kijelentvén, hogy a típust egy németalföldi szobrász alkotta meg, aki a Rajnavidéken élt és Poroszországban, Sziléziában, Csehországban és Ausztriában járva, mindenhol otthagyta működésének és művészete hatásának nyomait. 4 A mesternek tulajdonított, a Közép-Európa területén szétszórtan található szobrok 5 jelentős képviselői annak a «lágy» stílusnak, amely a XIV. századnak talán 1 Pinder. W. : Zum Problem der «Schemen Madonnen» um 1400. Jahrbuch der Preuszischen Kunstsammlungen. 44, 1923. 152, a sziléziai (Torun, Boroszló) csoporttal tartotta rokonnak, de korábbinak mondta e szobroknál ; Wicgan d, E. : Beiträge zur südostdeutschen Kunst. Uo. 59, 1938. 81, korai formájáról beszél és salzburgi típusúnak tartja ; Clasen. K.II. : Die mittelalterliche Bildhauerkunst im Deutschordensland Preussen. Berlin, 1939. 190, rajnavidékinek és a típus legrégibb megfogalmazásának tekinti ; F e u 1 n e r, A. : Der Meister der schönen Madonnen. Zeitschrift des deutschen Vereines für Kunstwissenschaft X, 1943. 30, elismeri amiensi származását, de a grosslobmingi Mester alkotásai közé sorolja; Clasen, K.H. : Die schönen Madonnen. Königstein i. Taunus (1957), 3, a szép Madonnák Mestere legrégibb alkotásának mondja és nyilvánvalóan sajátkezű művének tartja ; Müller, Th. : Europäische Kunst um 1400. Wien, 1962. 307, a krumlovi Madonna előzményeit látja benne. 2 F e u 1 n e r. A. : i.m. 30. 3 Müller, Th. : i.m., nem említi amiensi származását, amelyet nyilván nem is tart hitelt érdemlőnek. 4 Az 1959-ben, a prágai Nemzeti Galériában elhangzott előadásban. 5 C 1 a s e n, K.II. : i.m. és F e u 1 n e r, A. : i.m., ezt a szoboregyüttest egyazon
