Radocsay Dénes - Gerevich Lászlóné szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 22. (Budapest 1963)

BENESCH, OTTO: Rembrandt egyik kompozíciójának fejlődéséről

ezért helyezett Krisztustól balra egy ülő nézőt. Evvel a kompozíciós megoldással egy 1052 körül készült rézkarc emlékét is újból felidézte. A házasságtörő nőről szóló történet Krisztus tanításai közé tartozik. A «La petite Tombe» elnevezésű B. 67 rézkarcban Rembrandt Krisztusnak mint tanítónak legszebb ábrázolását alkotta meg. Krisztus egy lépcsős építményen állva beszél a szavait mély belső feszültséggel és nagy figyelemmel hallgató néphez. A tőle jobbra és balra álló és ülő alakok arányosan oszlanak meg. A kompozíción elömlő nyugalom még fokozottabban érezteti a lelki feszültséget. Ugyanez a célja Rembrandtnak a kölni rajzzal is, amiért a «Petite Tombe»-hoz nyúlhatott vissza. Még világosabban mutatkozik meg a visszatérés a házasságtörő asszony témájához a müncheni rajzon (Benesch 1047, 46. kép).

6 Krisztus, a tanító, a vádlók és a bűnös nővel folytatott nyugodt párbeszédben nyilatkoztatja ki erkölcsi alapelvét : «Aki bűn nélkül van közületek, az vesse rá az első követ !» Mindezekben a házasságtörő asszony témájához kapcsolódó ábrázolásokban a leghangsúlyosabb egyéniségű szereplő Krisztus és az előtte álló bűnös asszony, míg a többiek, a tömeg, csak kórusként jut érvényre. A Megváltó és a térdelő női alak párbeszédének legnagyszerűbb megfogalmazása az egykor az E. V. Utters on gyűjteményben, újabban angol magántulajdonban levő, eddig még ismeretlen rajz (47. kép). Ez egyike a Rembrandt legutolsó éveiből származó ritka vázlatoknak. Akár a drezdai «Tabita feltámasztása* (Benesch 1068) is, hozzávetőleg az 1662— 65 évek közti időre keltezhető. A lap 175X 207 mm, széles nádtollal rajzolt és gyakori fedőfehér javítások láthatók rajta. Krisztusnak Mártával és Máriával való találkozását mutatja be (dános evangéliuma 11, fejezet, .'10—35 vers). Rembrandt rendkívül világosan ábrázolta Krisztusnak Lázár halála fölötti gyászát, a körül álló zsidók sírását és a nővérek izgatott sürgetését, Márta sokatmondó kézmozdulattal fogadja az Úr nyugodt szavait : «Xcm mondtam : ha hiszek meglátod Isten dicsőségét?* E tanítás éppen olyan világos, mint a házasságtörő nőhöz és vádlóihoz intézett szavak. Ezzel a kölni és a müncheni rajz gondolata tovább szövődik. Mária egészen mélyen és alázattal a földre hanyatlik, mint Tobit «Az angyal búcsújá»-t ábrázoló rajzokon. így egyesíti ez a rajz szimfonikus szintézissé — kifejező erőben és mélységben minden megelőzőt túlszárnyalva •— a korábbi évtizedek nem is egy alkotásfolyamatának kompozíciós ötleteit és tartalomtól sugallt formai motívumait. OTTO BENESCLL (Bécs) 6 Ez a rajz egy 1659. május 14-i csonka gyászjelentés hátoldalán látható.