Radocsay Dénes - Gerevich Lászlóné szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 22. (Budapest 1963)

FENYŐ IVÁN: Ismeretlen olasz rajzok a XV—XVIII. századból

ISMERETLEN OLASZ RAJZOK A XV—XVIII. SZÁZADBÓL A budapesti Szépművészeti Múzeum Grafikai Osztálya a rajzgyűjtemény tudományos katalógusait készíti elő. A munka arányait mutatja, hogy egyedül az olasz rajzanyag több mint másfélezer lap katalogizálását jelenti. Az alábbiakban néhány olasz rajzot teszünk közzé, amelyeknek művészettörténeti helyét, illetve alkotóját az utóbbi időben tudtuk megjelölni. A rajzokat kronologikus sorrendben csoportosítottuk. 1. A hamisítványnak minősített lapok között volt eddig egy imádkozó ifjú alakját ábrázoló rajz (48. kép).

1 Annyira kvalitásos la]) és annyira tisztán árad belőle a quattrocento levegője, hogy a művet feltétlenül eredeti, korbeli alkotásnak kell tekintenünk. A rajz Lorenzo di Credi Louvre-beli oltárképén látható Szent Julián alakjának felel meg. Az oltárképet a firenzei Cestello templom (később : Sta Maria Maddalena de'Pazzi) Mascalzoni kápolnája számára festette a művész (4!). kép).

2 Szent Julián alakjának három további rajzát is ismerjük. A British Múzeum példányát a mintaszerű katalógus szerzői méltán minősítik a festmény, vagy a festményhez készült rajztanulmány másolatának.

3 Ennél a megítélésnél felhívják a figyelmet arra, hogy Szent Julián a festményen mennyire szilárdan, kicgyensélyozottan áll a talajon, míg a londoni rajzon az alak — az eredetihez való hű ragaszkodás ellenére is — előre dől a la]) jobboldala felé. — A velencei Accadeinia rajzgyűjteményének Szent Juliánja szintén csak másolatnak látszik, noha a lábtartás és a fej is inkább eltér a festménytől, mint a londoni rajzon.'

1 — A legeltérőbb a festménytől a harmadik példány, az oxfordi Christ Church rajza, amely az alakot ruhátlanul ábrázolja. A lapot Berenson firenzei korpuszában nem említi s nem szerepel a British Museum említett katalógusában sem. B. Degenhart a Credi tanítványoknak szentelt beható tanulmányában teszi közzé a rajzot és a Credihez nem méltó kvalitású lapot Castrocaronak tulajdonítja.

5 1 Ltsz. 2001. Toll és fedőfehér, zöldesszürkére fakult papiroson (csak az alakot tartalmazó rész eredeti). A papír köröskörül kiegészítve, illetve hasonló színű papírra felragasztva. 221 X 98 mm. 1881. évi vásárlás. Származása ismeretlen. 2 G. Gronau szerint a festményt 1494-ben helyezték el a kápolnában. Lásd : Thieme-Becker : Künstlerlexikon VU. Leipzig, 1913. 73. Lorenzo di Credi címszó. 3 P o p h a m, A. E. - Pounce y, Ph. : Italian Drawings in the Department of Prints and Drawings in the British Museum. — The Fourteenth and Fifteenth Centuries. London, 1950. 54. sz., XLIL tábla. — B. Berenson lehetségesnek tartotta, hogy a londoni rajz eredeti, de az ezüstvessző rajzot későbbi kéz tintával átdolgozta. Berenson, B. : The Drawings of the Florentine Painters. Chicago, 1958. II. 72. old., 093. sz. 4 Venezia—

Aceademia, BB 743A szám alatt. «Credi iskolaja» elnevezéssel. 5 D e g e n h a r t, B. : Die Schüler des Lorenzo di Credi. Münchner Jahrbuch der bildenden Kunst, Neue Folge IX, 1932. 105. old., G. kép.