Radocsay Dénes - Gerevich Lászlóné szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 22. (Budapest 1963)
KATONA IMRE: Bruegel: Keresztelő János prédikációja
nista barátai révén kapcsolatba jut a «Schola Charitatis» és más mozgalmakkal. 15 E kérdésbe ütközve sokáig stagnált a kutatás. A. E. Popham és az ő eredményeit bizonyos fokig továbbfejlesztő Grossmann is úgy vélte, hogy Bruegelt nem az eretnek-mozgalmak tanításai ragadták meg, hanem inkább a toleráns humanisták, Abraham Ortelius és Coornhert kálvinizmusa. Ezzel szemben Michael Auner közelmúltban megjelent Bruegel-tanulmánya a művész eretnek kapcsolatait domborítja ki és határozottan kimondja, hogy Bruegel az eretnek anabaptista-mozgalom híve volt, 16 Auner e megállapításait különösen a Bécsben levő Keresztvivőre 17 és a Szépművészeti Múzeum Keresztelő János prédikációjának vizsgálatára alapozza. 1 * Szerinte ezek tükrözik legjobban Bruegel anabaptizmusát. Éppen ezért e képek vizsgálata különösen fontos, mert alapos elemzésük fényt vet Bruegel egész vallási eszmevilágára. Már a Keresztvivőn is kimutatható Bruegel anabaptizmusa, a Keresztelő János prédikációja viszont ennek az anabaptizmusnak már kialakultabb, megállapodottabb fokát tükrözi. Ezért a továbbiakban csak ezt a képét vizsgáljuk, elemezzük, hogy Bruegel korát és életművét megérthessük. A kép vizsgálatánál Auner megállapításaiból indulunk ki. Auner feltételezi, hogy Bruegelnek ez az a képe, ahol «az igazság érvényre jut». lu Az anabaptisták ugyanis — szemben a reformátorok írásprincipiumával — nem a bibliát tartják elsődleges hitismereti forrásnak, hanem az isteni szellem által véghezvitt belső megvilágosodást, amely lehetővé teszi a hívő számára a biblia, elsősorban az evangéliumok szavainak egyedül helyes megértését. Ez a belső megvilágosodás, mely az anabaptistáknál olyan nagy jelentőségű, nem ellenkező, de nem is azonos a bibliai kijelentéssel, kinyilatkoztatással: «Aki az igaz Pásztor juha akar lenni, az egyedül az igazság lelkét veszi és semmi külső beszédre nincs szüksége.» Az írás birtoklása még nem a Léleké, mert egyébként mindazok, akiknek ez a könyvük megvan, már Isten erejét és szellemét is birtokolnák. A belső szó és a kijelentés két — ha egymással nem is ellenkező, — egymástól bizonyos fokig különböző fogalom. A kettő csak az ember újjászületése során azonosul. Ezért az újjászületés, mint a szív és az élet megújulása : elfordulás a bűnös élettől és « boldog odafordulás Isten igazságához*. 20 Ha a keresztség «az újjászületés fürdoje», — mint ezt az anabaptisták vallották, — akkor a keresztség, a hit tudatos megvallása, eleven bizonyságtevés Isten igazságáról. Auner —, szemben Gustav Glück-nek azzal az állításával, mely szerint Bruegel Keresztelője az abban az időben a reformátusoknál gyakori, nyilvános szabadtéri istentiszteletek izgató benyomása, hatása alatt készült — megállapítja, hogy noha a 60-as évektől kezdve mind gyakoribbá váltak Németalföldön ezek a szabadban tartott istentiszteletek, itt mégis egészen másról van szó. Míg azok tömeggyűlések, politikai demonstrációk voltak, ahol a férfiak pikákkal és pisztolyokkal jelentek meg, hogy este azután zsoltárokat énekelve városukba hazatérjenek, itt tömeggyűlésről, demonstrációról nem beszélhetünk. Bruegel e képét más szellem hatja át. Az ő Keresztelője nem harcos tüntető kálvinista prédikátor, hanem a demonstráció helyett az erdő sűrűjében híveket toborzó és őket a világvégére, Krisztus visszajövételére felkészítő vándorprédikátor. Auner szerint ezek az anabaptisták már nem 15 Stridbcck, C. G. : i. m. 41 — 42. 10 Auner, M. : i. m. 103 — 122. 17 Uo. 103-109. 18 Uo. 109-118. 19 Uo. 110. 20 Uo.
