Radocsay Dénes - Gerevich Lászlóné szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 22. (Budapest 1963)
KATONA IMRE: Bruegel: Keresztelő János prédikációja
tartományaiba, Morvaországba és Magyarország északi, valamint nyugati megyéibe vándoroltak. Bár letelepedésük itt is csak a fennálló törvények és rendeletek kijátszása révén vált lehetővé —, de egyes helyeken még így sem — ennek ellenére, vándorlásuk végcélja az akkori Habsburg-hatalom keleti országai : Ausztria, Csehország és nem utolsósorban Magyarország volt. Ez azzal függhetett össze, hogy a török most már egyre nyilvánvalóbb módon e három ország valamelyikében, minden bizonnyal Magyarországon méri a már Hut és Bader által megjósolt csapást a hitetlenekre, tehát hitük szerint az új Jeruzsálem színhelye e három ország valamelyike lesz. Ahogy ők a törököt az isteni parancs végrehajtásával ruházták fel, a török is megkülönböztetett módon bánt velük. Ezt bizonyítja az 1573-ban Budán megforduló Stefan Gerlach pap jelentése is, mely arról ad számot, hogy a töröktől megszállt Buda lakóinak nagyrésze lutheránus, illetve anabaptista. 74 A mondottak alapján a törökök képen történő szerepeltetése bizonyára több a puszta véletlennél. Ahogy az anabaptista tanítók sem voltak biztosak, hogy a nagy végpusztulást angyalok, vagy csak emberek hajtják végre — sajátos isteni rendeltetésből — Bruegel is ingadozott, hol Hut. hol II of mann tanításaihoz nyúlt vissza és ezek szerint ábrázolta a világvégét. Ez a Hut és a melchioritizmus közti ingadozás nem egyedül Bruegel és a vele érző. rokonszenvező hívek sajátja csupán, hanem kortünet, és összefügg a münsteri katasztrófa utáni flamand állapotokkal, a mozgalomban kialakuló és továbbélő eszmei bizonytalansággal, zűrzavarral, de a korabeli humanisták felfogásával is, akik a törökben — mint fentebb láttuk — az isteni akarat betcljesítőit, végrehajtóit látták. A buti és melchiorita tanokkal való azonosulás Bruegel eszmei fejlődésének későbbi, magasabb fokát jelzi. A művész hosszú utat tett meg, amíg idáig eljutott. Azon motívumok között, melyek Bruegelt fogékonnyá tették a melchiorita eszmék iránt, minden bizonnyal szerepet játszottak azok a körülmények, tényezők is, melyek a németalföldi szabadságharcot érlelték. Az idegen, elsősorban a Habsburgok által támogatott, olaszokkal és spanyolokkal erősített feudális reakció erőszakosan szembefordult a népi mozgalmakkal, főleg a plebejus-párti eretnekekkel. Ez a népi mozgalmakat hordozó és kifejező vallásos irányzatok üldözésében és elfojtásában, eretnekégetésekben és a melchioritizmus állandó és következetes üldözésében, a társadalmi renddel kom premisszáid mennonitizmus támogatásában nyilvánult meg. 75 Akik felelősen szívükön viselték az ország sorsát — mint Bruegel is — nyomasztó nyugtalanságot, szinte bűntudatot éreztek. Ezek az érzések kedvező talajt teremtettek' a chiliastikus eszmék újraéledésének. A rend látszólagos stabilitása, a társadalmi kilátástalanság, a világvég-várás spirituális misztikáját is kitermelte, de ugyanakkor a társadalom plebejus rétegei — a későbbi proletariátus előfutárai - a társadalmi problémák megoldásához a radikálisabb anabaptista eszmékből, elsősorban a melchioritizmusból merítettek hitet. A társadalmi ellentmondások késhegyigmenő kiéleződése megingatta az egyes osztályok és rétegek hitét a társadalmi rend stabilitásában. Ezidőtájt ka]) új erőre a melchioritizmus is Németalföldön, melynek chiliasta tanai társadalmi aktualitást nyernek és fejeznek ki. Bruegel is mélyen átérezte a feudalizmus felbomlását, belső romlottságát, és lelki válságokon ment keresztül. Az 1563-ban festett Bábel című képéből a zűrzavar és a társadalmi perspektívátlanság tükröződik. Később, 1568-ban — Alba herceg megérkezése után — amikor a forradalmi erők lendülete alábbhagy és a különböző társadalmi osztályok, rétegek egyesítésére irányuló törekvés meghiúsul, Bruegelen 74 Szála y L. : Adalékok a magyar nemzet történetéhez a XVI. században. II. kiadás. Pest, 1861. 218. 75 Auner, M. : i. m. 57 — 59 és 116.
