Radocsay Dénes - Gerevich Lászlóné szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 22. (Budapest 1963)

KATONA IMRE: Bruegel: Keresztelő János prédikációja

önkényesen a nyugati halom déli részére alkalmazni. Az újabb közvélemény szerint — de Bruegel is úgy tudta — a Sion nyugatra, az Akra mellett állott. Ennek alapján érthető, hegy Bruegel miért festette családját és a megtérteket a nyugati halom déli részére, ahol Jeruzsálem pusztulásakor a város közepét elhagyván, egyedül állt «az Isten dicsősége*. Az eddigiekből világosan kitűnik, hogy a képen Bruegelnek a világvégéről alkotott sajátos elképzelése elevenedik meg. Bruegel az evangélisták kinyilatkozta­tásain túlmenően, a Próféták Könyve — különösen Ezekiel és Dániel —• tanításai alapján ábrázolja az elkövetkező világvégét, amit nemcsak az attribútumok és a színhely egyezősége bizonyít, hanem a Tau-nak a képen való szerepeltetése és értelmezése is. A Tan bibliai értelmezése Melchior Hofmannak, az anabaptizmus melchiorita irányzata megteremtőjének a nevéhez fűződik. 56 A Tau, mint a héber alfabétum 22. — utolsó —• betűje, a «jel» értelmében ismeretes. 57 A Vulgata egyik változatában Ezekiel Jeruzsálem pusztulásáról szólva említi a Tau-jelet. A gyolcsruhás férfi révén, Isten ezzel jelölte meg azokat, akiket megkímél a végpusztulástól. A Tau jelként való értelmezése az anabaptizmus más irányzataiban is megtalálható. Anne­ken Jan mártír szerint a Vulgatában a Tau azt jelenti, «hogy azok a kiválasztottak, a Bárány követői, akiket az Űr a Tau jelével megjelöl». így értelmezi a Tau-t, David Joris is a Csodák Könyvében és rajta kívül Menno Simons is (Opera Omnia, 1681. fol. 183.). «Úgy ahogy mi megjelöltettünk a Tau jelével, úgy lesz velünk az Úr Királysága* — vallotta Menno Simons. Az 1570-es években hasonlóan ír a Tau betű­ről a « Christelijcke Proeve» is, amikor a keresztényeket penitenciára szólítja fel, hogy kiérdemeljék a Tau-val való megkülönböztetésüket az ítélet napján. Csak az anabaptizmus chialista, vagyis melchiorita irányzata értelmezi a Tau-t úgy, ahogyan Ezekiel és Dániel, akik azt tanítják, hogy az Úr emberei, illetve angyalai szemé­lyesen irtják ki azokat, akik nem érdemelték ki a Tau-val való kivételezésüket a világvég eljövetelekor. A fentiek alapján minden kétséget kizáróan Bruegel melchiorita világvég-fel­fogása jut kifejezésre a képen. Az 1560-as években a mechioritizmuson kívül már egyetlen anabaptista irányzat sem vallotta a nagy világfordulat közeli eljövetelében isten megbizottainak személyes szerepét, részvételét, sőt a világvég eljöveteléről szóló chiliastikus tanokat is elvetették. A melchioritizmus, mint chiliasta irányzat, sokat merített Hans Hut chiliastikajából, biblia-interpretációiból. Hans Hut elkép­zelései különösen Mózes IV. Könyvének (Számok Könyve) 11—12 fejezeteire épül­nek. Bruegel világvég-víziójában is kifejezésre jutnak azok a hatások, melyeket Hut tanításai gyakoroltak a melchioritizmusra. A törökök jelenlétén kívül —• akik­ről majd később szólunk — erre utal a madarászfiú szerepeltetése is a képen, a hat említett személy között. A madarászfiú kezében látható madár minden bizonnyal fürj, amely megint csak nem véletlen, hanem a tudatos koncepció szükséges kelléke. Bruegel a fürjet — a Mózes Könyvében foglaltaknak megfelelően -— a világvég bekövetkeztének egyik jeleként ábrázolta, s vele a közvetlenül küszöbön álló, sőt már-már kezdetét vevő világvég elérkezését jelzi, ellentétben a János Jelenések Könyvében található és az arra támaszkodó elképzelésekkel, ahol a világvégét hosz­szú, többkorszakos folyamat előzi meg. A melchiorita, sőt az anabaptista koncepciónak is látszólag ellentmond a két szerzetes szerepeltetése, akik a megtértek dombja mellett állnak, és átszellemülten 5fi Uo. — Zsidó lex. 913. 57 Lásd a 4L és 43. jegyzetet. - Menn. Encyk. II. 846 — 850.

Next

/
Thumbnails
Contents