Radocsay Dénes - Gerevich Lászlóné szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 22. (Budapest 1963)

RADOCSAY DÉNES: Egy ismeretlen cseh apostol-szobor

talán a Linz-i Krisztussal együtt került az osztrák műkereskedelembe, ahol sorsuk elvált egymástól, hogy végül is két különböző múzeumban találjanak otthonra. Az együvétartozó három figura közül csupán a Ceské Budëjovice-i eredete és készülte lokalizálható megbízhatóan, s így e harmadik szobor provenienciája valószínűsíti, hogy a sorozat cseh faragóműhelyben készült. Vyssi Brodból származó figuráink a XIV. század elejének délcsch képfaragó és képfestő művészetéről tesznek vallomást. A helyi művészi szituáció jellemzésénél azonban többet is mondanak, Hartkirchen-i rokonságuk révén a kora-gótikus cseh és osztrák szobrászat kapcsolatainak történetéhez is újabb ismeretanyagot szolgáltatnak. A XIV. század első feléből összefüggő cseh táblakép-csoport nem ismert. A későbbi festmények közül, a jelentős prágai emlékek mellett, feltűnően sok származik Csehország déli részéből. Nem tudjuk, hogy e délcseh műhelyek mikor alakultak meg -— a prágai Malerbruderschaft-ot 1348-ban alapították — a nagyszerű Vyssi Brod-i képek azonban — mégha ezeket Prágában rendelték is meg — mindenképpen a helyi követelmények fejlettségéről tanúskodnak.

11 Apostol-sorozatunk a Vyssi Brod-i passió ciklust nem sokkal előzte meg. Faragványainkat és a század derekán készült előkelő táblaképeket stiláris jegyek nem kötik egymáshoz, földrajzi és időbeli közelségük mégis okszerű történeti rendbe sorozza őket. Figuráink osztrák rokonságának körét Benno Ulm vázolta fel. Vitathatatlan a stílus-összhang a délcseh apostolok és a Hartkirchen-i Olajfák hegj^e között,

12 bár az utóbbi dombormű — talán keményebb anyaga miatt — faragványainknál elnagyoltabban modellált. További stílustársaik a Schaunberg-i vár romjai között tűntek elő, — Benno Ulm szerint egy dombormű Mária és János alakja több, s az ugyanitt előkerült mészkőből faragott női fej kevesebb rokonságot mutat szobrainkkal.

13 Az utóbbinak fafaragványainkkal való kapcsolata kérdéses is ; mindössze magas homloka és stilizált hajformája emlékeztet távolabbról figuráink portrétípusaira.

11 Az említett faragványok területe, Horni Drkolná, Schaunberg, Hartkirchen egy alig nyolcvan kilométeres sugarú körbe fogható. Nem szokatlan a középkorban, hogy míg a nagyobb távolság egy országon belül is több stiláris eltérést eredményez, addig a szomszédság két különböző államhoz tartozó körzetben is harmonikus stílusösszhangot teremt. Szükségtelen megjegyezni, hogy Ausztria és Csehország a szobraink készültét megelőző időben hosszabb-rövidebb ideig közös uralkodó alatt egyesült is. II. Ottokár 1270-ig tartó uralma, majd Habsburg Albert 1300—1307. évi országlása egyaránt terjedt ki Csehországra és Ausztriára. Aligha véletlen így, hogy a cseh-osztrák plasztikai kapcsolatoknak még egy emléke, az apostol sorozatunknál jelentősebb St. Florian-i «Ritter» ugyancsak az előbb említett nyolcvan kilométeres sugarú körön belül esik. A St. Florian-i szobor függőségét a délmorva Madonnák egy jellegzetes csoportjától G. Schmidt mutatta ki. aki a XIV. század második negyedére keltezett faragvány! a délmorva Michle-i Máriával származtatta közös műhelyből.

15 S bár az ausztriai figura távolabb került 11 M a t ë j c e k, A. — P o s i n a. J. : Gotische Malerei in Böhmen. Tafelmalerei 1350—1450. Prag, 1955. 14. 12 II a i n i s c h, E. : i. m. 3. tábla. 13 Benno Ulm szíves levélbeli közlése. 11 Az 1958. évi ásatások során előkerült fej készültét G. Schmidt faragványainktól távolabb, a XIV. század végére határozta meg. S e h m i d t, G. : Frühgotische Kunst in Oberösterreich. Oberösterreich XI, 1961. Heft 1

/

2

, 6. old., és kép. 15 Schmidt, G. : Der «Ritter» von St. Florian und der Manierismus in der gotischen Plastik. Festschrift Karl M. Swoboda. Wien —Wiesbaden, 1959. 249.