Radocsay Dénes - Gerevich Lászlóné szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 22. (Budapest 1963)
RADOCSAY DÉNES: Egy ismeretlen cseh apostol-szobor
stílusának morva forrásvidékétől mint amilyen távolság a délcseh apostolsorozatot az Eferding környéki kőfaragványoktól választotta el, mégsem kétséges, hogy mindkét faragványcsoport — eltérő formáik ellenére is — ugyanazon plasztikai kapcsolatokról, rokon vonzóerőről tanúskodik. Az őket alakító stílushullámok mozgása párhuzamos, időben egymást követő volt. Apostolaink stílusánál korszerűbb és iskolázottabb az a plasztikai felkészültség, amelyet a St. Florian-i «Ritter» közvetített Dél-Morvaországból Felső-Ausztria felé. A nagyobb kvalitás pedig általában fejlődésbeli elsőbbséget, jelentősebb stílus-sugárzó potenciát is jelent. Dél-Cseh- és Dél-Morvaország fontosabb szobrásza szerepéről az említett délmorva Madonnák, a «Ritter» és apostolsorozatunk együttesen tanúskodik, ami a budapesti, Ceské Budëjovice-i és Linz-i szobornak a rokon ausztriai faragványokkal szembeni elsőbbsége mellett vall. Végül, ugyané kapcsolatok szemléltetése érdekében legyen szó ehelyütt röviden három trónoló Madonnáról is. Az első, egy Kieslinger szerint 1280 táján készült Mária, a húszas évek elején bécsi magántulajdonban bukkant fel ; 16 az 1300 körüli évekre helyezett másodikat jó évtizeddel ezelőtt egy prágai magángyűjtemény őrizte; a harmadik pedig — Kutal a XIV. század első negyedére datálta őt — a prágai Xárodni Galerie együttesét gyarapítja, 17 Lazább és gyengébb szálak fűzik őket össze mint apostolainkat, vagy a St. Florian-i szobrot a délmorva Madonnákkal, rokon karakterük mégis nyilvánvaló. Hasonló, lágyan mintázott mosolygós arcok és valamivel keményebben faragott redők jellemzik mindhármukat. Születésük helye eddig meghatározatlan — az első az osztrák, a második és a harmadik a cseh szobrászat történetében kapott helyet — származásuk ismeretlen, csupán a harmadiknál mutatkozott valószínűnek, hogy az a Prágától északkeletre fekvő Malá Boleslav-ból jutott a cseh Galéria őrizetébe. Geográfiai helyzetük és rájuk vonatkozó ismereteink eredetükről nem árulnak el többet, mint amennyit három apostolfiguránkról tudunk. Szempontunkból elég annyit is rögzíteni, hogy hozzájuk hasonlóan e trónoló Madonnák is— őket kevéssel megelőzve — ugyancsak a kora gótikus cseh—osztrák szobrászategymásrautaltságát bizonyítják, s a cseh plasztika több kezdeményező készségét valószínűsítik. De stílusuk körét tovább tágítva, rokonnak mutatkozik velük egy legutóbb ismertté vált negyedik trónoló Madonna is, mely a Hermann Schwartz gyűjtemény katalógusa szerint 1250—1260 között készült, s a közép-rajnai szobrászat köréhez tartozik. 18 Ha kapcsolataik valóban szorosabbra foghatók, akkor e legutóbbi faragvány a cseh—osztrák kora gótikus plasztika egyik stíluseredőjére vet fényt, s egyben — közvetve — apostolaink stílusszármazását illetően is irányt jelöl. RADOCSAY DÉNES 16 K i e s 1 i n g e r, F. : Zur Geschichte der gotischen Plastik in Österreich. Wien, 1923. 10—11. old., 6. kép. 17 K u t a 1, A. — L i b a 1, D. — M a t ë j ö e k, A. : Ceské umëni gotické. Praha, 1949. 47 — 48. old., 120, 128. kép. 18 B e e h, W. — S c h n i t z 1 e r, H.: Europäische Skulpturen des Mittelalters aus der Sammlung Hermann Schwartz. (Ausstellungskatalog). Aachen, 1961. 10. sz., 2 — 3. kép.; Grimme, E. G. : Mittelalterliche Plastik in der Sammlung Hermann Schwartz. Pantheon XX, 1962. 76. old., 1. kép.
