Radocsay Dénes - Gerevich Lászlóné szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 22. (Budapest 1963)
RADOCSAY DÉNES: Egy ismeretlen cseh apostol-szobor
Duna-völgyi keletkezéséről. Szól arról is, hogy vele közös sorozathoz tartozott a Ceské Budëjovice-i Szent Bertalan, s hogy ugyancsak ehhez a csoporthoz fűzhető egy Szent Pál figura is, melyet F. Kieslinger Hinrichsen v. Hurt tulajdonában levőként jegyzett fel. Kästner és Ulm a Linz-i faragvány fejtípusát helyesen a Hartkirchen-i plébániatemplom Olajfák hegye timpanon-domboművének portréival veti össze. 6 A Linz-i katalógust követően a két figura az eddigieknél szorosabb kapcsolatba, lépett egymással : az újabb feltevés szerint a két faragvány nemcsak ugyanazon, Krisztust a tizenkét apostollal ábrázoló sorozathoz tartozott, hanem egyazon szobrász vésője alól került is ki. 7 E hajdan népesebb, de mindezideig csupán két faragványból álló csoporthoz ez alkalommal, harmadik társként, egy, a Szépművészeti Múzeum őrizetében levő Szent Pál szobrot fűzünk (14—15. kép). Közeli kapcsolatuk alig vitatható. 8 Közös stílusvonásaikat elég röviden felsorakoztatni : a magas homlok, a stilizáltán faragott hajfürtök, a szem és az orr formája, a keskeny váll, az elnagyoltan mintázott kezek, a pillérszerű vaskossággal formált lábfejek, a köpenyek egyenesen elmetszett alsó vége, a drapériák függőleges, majd a Linz-i és budapesti figura jobboldalán egyforma íveket vető redőzete, az oszlopszerűen alakított törzsek, a hátoldalak egyforma kidolgozottsága, a fejek és testek aránya, az azonos archaizáló hang szemléletesen bizonyítja a három faragvány szoros együvétartozását. Az azonos formák fontosabbak és dominánsabbak is az cltérőeknél : csupán Szent Pál önálló fürtökbe rendezett szakálla hosszabb a másik kettőénél, s mindössze köpenyének csenevész szárnya vetődik át jobb karján oly módon, ahogy ez két társánál nem ismétlődik meg. Az ilyfajta kisebb forma-variáció azonban könnyen érthető oly népesebb együttesnél, mely azonos karakterű figurákat állítva egymás mellé, a kisebb jegyekkel szükségképpen különbséget is igyekszik tenni a szereplők között. A budapesti szobor magassága 60 cm, ami a 63 cm-es Ceské Budejovice-i és Linz-i faragvány mellett ugyancsak együvétartozásuk mellett vall. Budapesti szobrunk ép és hiánytalan, mindössze a szent jobb kezében tartott kard pengéje veszett el. Eredeti festékrétegéből kevés maradt meg, s újabbkori, feltehetően barokk átfestése is erősen megviselt, hiányos. Ruhája zöld, felső palástja vörös, haja, szakálla sötétbarna. A barokk időkben újíthatták meg a bal kezében tartott, ma már kopott mondatszalag «S. PAVLVS» feliratát, mely a Ceské Budejovice-i Szent Bertalan mínuszkulákból és majuszkulákból összeállított név-szövegétől antiqua betűformáival különbözik. A szobor sorsa, előző tulajdonosa ismeretlen. A háború utolsó, zavaros időszakában jutott a Szépművészeti Múzeum őrizetébe. Korábbi vándorútja nehezen rekonstruálható, de egy régi, Benno Ulm birtokában, Linzben levő fényképfelvétele ausztriai származását bizonyítva 9 azt is kétségtelenné teszi, hogy azonos azzal a Szent Pállal, amelyről egykor Kieslinger adott számot. 10 A budapesti apostol 6 Hainisch, E. : Denkmale der Bildenden Kunst, der Geschichte und der Kultur im politischen Bezirke Eferding. Linz, 1933. 94. old., 3. tábla. 7 K r o p á e e k, J. : Könyvismertetés. (Kastner, O. — Ulm, B. : Mittelalterliche Bildwerke . . . ) Umëni VIII, I960. 423. 8 A budapesti szobor faanyaga pontosan nem állapítható meg, de bizonyos, hogy figuránk fája a hárs- nyár- topolyfák családjához tartozik. Németh Kálmán közlése. 9 A régi fényképet Benno Ulm küldte meg számomra. Szíves segítségéért ezúton mondok köszönetet. 10 Kastner, O. — Ulm, B. : i. m. 25. « Ein zweites Beispiel dieser Gruppe, durch Schwert und Spruchband als Paulus gekennzeichnet, wurde durch F. Kieslinger — wenn wir die Beschriftung richtig lesen — im Besitz von Hinrichsen v. Hurt festgestellt. »
