Radocsay Dénes - Gerevich Lászlóné szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 22. (Budapest 1963)
CASTIGLIONE LÁSZLÓ: Néhány hellenisztikus terrakotta-fej
a két fej 18 kifejezésének és stílusának gyökeres eltéréséről. Menelaos nyitott ajkai, kifejezésének pátosza, hajának és szakállának hullámzó fürtjei a budapesti terrakotta stílusától határozottan eltérő és annál haladottabb fokot képviselnek. A különbséget történetileg úgy fogalmazhatjuk meg, hogy míg a Pasquino-csoport az érett hellénizmus első nagy alkotásaként a pergamoni pátosz közvetlen előzményét képviseli, addig a budapesti fejecske kifejezésében és formaadásában a korahellénisztikus szobrászat szigorú önfegyelme és lefojtott szenvedélye nyilatkozik meg. la Ha tehát a kiemelkedő szépségű terrakotta-fejecskét nem tudjuk teljes határozottsággal az 1. e. IV. század végi athéni strat égős-portré miniatűr változatának minősíteni, akkor nem marad más hátra, minthogy keletkezését az i. e. III. század első felére tegyük. Ebben az esetben azonban már nem láthatunk benne portrét, hanem inkább a hellenisztikus szobrászat heroikus ábrázolásának egyik kisplasztikái előfutárát, talán éppen egy műhelytanulmányt, amelyet az attikai iskolából származó kisázsiai mesterek egyike készített az új feladatok megoldására való készülés közben. 2. If j úf e j (4—6. kép). Lelt. sz. T. 249. P. Arndt gyűjteményéből. Durván iszapolt, szürkésbe játszó téglaszínű agyag, fekete szemcsékkel. Néhány helyen fehér fedő-festés nyomaival. Mag. : 6,3 cm. Belül üreges, hátul a mintázófa lapos végével benyomott szellőzőnyílás. Az arcrész negatív formából készült. A fej kidolgozatlan hátoldala és a hajfürtök szabadon mintázottak, de az arcnak jóformán minden részletén is friss átdolgozás nyomai fedezhetők fel. A homlok jobboldala felett egy nagyobb hajfürt letörött, az áll, az orr és a haj több helyen zúzódott. 20 A lobogó hajú és szenvedélyes pátoszú ifjúfej, amely szinte teljes egészében mesterének gyors ujjai alatt született, és aligha tekinthető sokszorosított darabnak, teljesen más világba vezet, mint az elsőként ismertetett férfifej. Annak szilárd felépítésével, zárt kontúrjával, a koponya szerkezetét kidomborító organikusságával szemben az ifjúfej duzzadó formáit nem kötik a szabályszerű térformákhoz alkalmazkodó, és a test szerkezetét szigorú objektivitással kifejező klasszikus szobrászati normák, hanem mozgalmas plasztikáját egyes-egyedül a viharos szenvedély kifejezése indokolja. A fellazított kontúr, a lángnyelvekhez hasonló fürtök, az arc nagyvonalúan kezelt felületéből erőteljesen kiugró szem-, orr- és szájrészek vibráló energiája a hellenisztikus szobrászat fejlődésének zenithjét, a pergamoni nagy oltár stílusát képviselik. 21 A homlok fölött feltörő és visszahanyatló fürtök alkotta anastolé, és a nyak töredékéből megállapítható jobbra forduló mozdulat a hellenisztikus Nagy Sándor szobrok népes csoportjával való összevetésre késztetnek. A kifejezés pátosza még a legszenvedélyesebb Nagy Sándor fejekét, a pergamoni 22 és 18 A Menelaossal való összehasonlításhoz a legalkalmasabb a vatikáni fej-másolat, B i e b e r, M. : i. m. 277. kép. 19 A korahellénisztikus portrészobrászat alkotásai közül leginkább az Epikuros-portré és köre képviseli a budapesti fejecskének megfelelő stílusfokot. L a u r e n z i, L. : i. m. 117 ; S c h e f o 1 d, K. : Die Bildnisse der antiken Dichter, Redner, und Denker. Basel, 1943. 118 k., 210 ; Richter, G. M. A. : Greek Portraits. IV. Bruxelles, 1962. 40 k. XXII. tábla. — Az i. e. III. század első felében találkozunk először a darabunkon megfigyelhető homlok felett feltörő hajfürtöknek széleskörű elterjedésével ; Schefold, K. : i. m. 112. 20 Oroszlán Z. : i. m. 53. old., C. 32. sz. : « a hellenisztikus triton-fejékkel vagy a pergamoni fríz ifjú titánjaival hozható kapcsolatba.* 21 A budapesti fejecske stílusának és kifejezésének legjellegzetesebb nagyszobrászati előképét az oltárfríz Alkyneusának fejében találjuk meg. L i p p o 1 d, G. : Die griechische Plastik. München, 1950. 124, 3. tábla ; L u 11 i e s, R. : i. m. 244. kép. 22 Gebauer, K. : Alexanderbildnis und Alexandertypus. AM 63/4. 1938/9 56 k., 93 k., K. 47. sz ; Laurenz i, L. : i. m. 87. sz ; B u s e h o r, E. : i. m. 27. kép ; Bieber, M. : i. m. 120, 455. kép.
