Radocsay Dénes - Gerevich Lászlóné szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 21. (Budapest 1962)

WESSETZKY VILMOS: Egy Amon papnő szívskarabeusa

EGY AM ON PAPNŐ SZÍVSKARABEUSA Az egyiptomi halotti kultuszban a természetfeletti, mágikus erővel ható forma és tartalom találkozásának talán legjellegzetesebb példáját nyújtják a szívskarabeusok.

1 A szív életcentrumként való elképzelése, és az állandó létet, a továbbélést kifejező skarabeus-szimbólum összekapcsolása hozta létre ezt a sajátos tárgyat, amely gyakori alkalmazása ellenére sem tekinthető csupán amulettnek, de a legszorosabb értelemben vett pótszívnek sem, mert mindkettőnél többet jelent. Az átlagos skarabeus bogárnál nagyobb kiképzése mellett a Halottak Könyvének 30 B fejezetétől ritkán eltérő szövege különbözteti meg a sokféle kisebb amulettől és a történeti szövegű skarabeustól ; a kétségtelenül bogár-testnek az ábrázolása viszont külsejében határolja el a szívformától. A szívnek mint életközpontnak, sőt mint az embert képviselő perszonifikációnak,

2 és a kpr gondolatot magábafoglaló hprr «a keletkező* fogalmának összekapcsolása

3 ezek értelmében az egyiptomi felfogás szerint fontosabbnak látszott, mint a mi elképzelésünk szerinti egyszerűbb megoldás, azaz egy pótszívet képviselő szívamulettnek a Halottak Könyve megfelelő szövegével való ellátása a túlvilági kedvező ítélet biztosítására. A két elképzelés nem lehet azonos, hiszen ebben az esetben a skarabeus helyett egyszerűbb lett volna a szívformát, illetve a szív hieroglif jegyének megfelelő szívamulettet mellékelni a múmiához. Az egyiptomi gyűjtemények anyagában jól ismertek ezek a rendszerint zöldes kőből készült szívek, amelyekre a Halottak Könyve 30 B fejezetét, illetve általában annak egy részét vésték. Egy ilyen szívamulettnek, illetve valódi pótszívnek egy szép példánya van a Szépművészeti Múzeum Gyűjteményében is (2. kép).

4 Az edényforma füle finoman, alig érzékeltetett, a kiöntőperem felett egy kettős rovátkolású fedőrészen keresztül vezet a felfüggesztésre szolgáló furat. A négysoros felirat a szokásos szöveg első részét tartalmazza. A szívforma helyett feltétlenül gyakoribb volt ily célra a skarabeus, tehát a szív1 A szívskarabeusok keletkezésének és kialakulásának problémájára alapvető S e t h e, K. : Zur Geschichte der Einbalsamierung. Sitzber. der Preuss. Akad. Phil.-Hist. Kl. Berlin, 1934. Sonderausgabe 28 sk., Sethe, K. : Zur Vorgeschichte der Herzskarabäen. Mélanges Maspero I. Le Caire, 1934. 113 sk. Az összefoglaló kézikönyvekben, valamint A. W. Shorte r-nek a halotti kultuszban szereplő amulettekről szóló értekezésében [JEA 21 (1935) 171 sk.] nem tisztázott kérdésként szerepel a skarabeus formának az alkalmazása. Az utóbbira vö. Wessetzky V. : A szívskarabeus szerepe az ókori egyiptomiak halotti kultuszában. Budapest, 1934.; Wessetzky V. . Herz und Skarabäus. Dissertationes in honorem Ed. Mahler. Budapest, 1937. 365 sk: 2 Spiegeiber g, W. : Das Herz als zweites Wesen des Menschen. ZÄS 66 (1930) 36 sk. 3 Az életközpontnak és a továbbélés gondolatának tartalmi összefüggésére a szív és skarabeus ábrázoláson keresztül vö. W e s s e t z k y V. : i. m. 4 Leltári szám : 51.2656. Mérete : 5,05x3,63 cm.