Radocsay Dénes - Gerevich Lászlóné szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 21. (Budapest 1962)
WESSETZKY VILMOS: Egy Amon papnő szívskarabeusa
skarabeus alkalmazása. A kő-bogár testének sima alsó lapján a megfelelő szöveg feltüntetése a bogárformának a szívvel való teljes azonosítását jelenti. 5 A két elképzelésnek, illetve formának összeolvadása is megfigyelhető azoknál a szívskarabeusoknál, amelyek a felső résznek bogártestű kiképzése mellett az alsó lapon a szívedénynek alakját mutatják, amelyen tehát az edényfület és a kiöntőt is érzékeltetik. 6 A formától függetlenül kivételesnek tekinthetők azok a szívskarabeusok, amelyekre nem a Halottak Könyvének szokásos szövegét vésték, hanem pl. a szív védelmére vonatkozó mondások kerültek. 7 A szokásostól eltérő szívskarabeusok problematikájában jelen alkalommal nem a külső forma, sem pedig az azon alkalmazott szövegek képezik vizsgálatunk elsődleges tárgyát, hanem a szövegírásnak egy ritkán alkalmazott módja, amikor a szöveget nem vésték, hanem tintával írták a skarabeusra. A kőbe vésett hieroglifek kétségtelenül időtállóan tanúskodhattak az egyiptomi elképzelés szerint az elhunyt büntetlenségéről. Más a helyzet azonban a tintával kőre írt szövegeknél, amelyek könnyen eltörlődésnek voltak kitéve. Nem is igen alkalmazták ezt a módot, és csak kivételesen találkozunk ily példányokkal. 8 Felmerülhet az a kérdés, hogy amennyiben a bizonyára tömegesen készített nagy kőskarabeusok egy-egy példányára nem vésték rá a szokásos szöveget — egy ilyen, különben igen szépen vésett példányt mutatunk be (1. kép) a Szépművészeti Múzeum Egyiptomi Gyűjteményéből 9 —, az abból a célból történt-e, hogy az elhunyt hozzátartozója határozza meg a szöveg nagyságát, vagy éppenséggel az elhunytnak egy feltehetően papi hozzátartozója maga kívánta ráírni az oly jelentős formulákat, természetesen csak tintával, mert a jegyek vésése már nagy gyakorlatot igényelt. Bevésés helyett a tintával való írás alkalmazása azonban szükségszerű is volt abban a kivételes esetben, ha a szívskarabeus olyan anyagból készült, amelyen bevésett írásjegyek nem látszottak volna tisztán. Ilyen üvegszerúen áttetsző anyag pl. a kalcedon. Egy ilyen kivételesnek tekinthető — sajnos csak fényképen fennmaradt — példányt ismertetünk az alábbiakban. A ritkaságszámba menő eredeti példány sorsa tudománytörténeti szempontból is megérdemli annak megörökítését. Kevéssé ismeretes, hogy a harmincas évek közepén a Szépművészeti Múzeumban otthonra talált egyiptomi kiállítás előkészítő munkálatai tették lehetővé, hogy legalább dokumentálható emlékként, fényképen maradjon meg a szóban forgó értékes egyiptomi műtárgy, amely az Egyiptomi Gyűjteményt gazdagította volna, ha a háború pusztításainak áldozatul nem esik. Mahler Ede, a magyar egyiptológia megalapítója még az első világháború előtti egyiptomi tanulmányútja alkalmával, a szakember műértésével szerzett egy szöveges szívskarabeust, amelyet mint valóban rendkívüli értéket, gondosan őrzött néhány kisebb műtárgyat magában foglaló gyűjteményében. Mahler professzor az Egyiptomi Gyűjtemény rendezési munkálatai alatt közölte elhatározását, hogy a birtokában levő műtárgyat az Egyiptomi Gyűjteménynek hagyományozza. 10 Ugyanakkor engedélyt adott arra, hogy a ska5 jb-j n mw.t-j « Szívem az anyámtól !» 6 Példaképpen szolgálhatnak szép példányok a Louvre-ban : AF. 1937, AF. 1938, I. 2791. 7 Ë. Drioton publikált egy ilyen ritka szöveget : Bulletin de l'Institut Français d'Arch. Or. 41 (1942) 99 sk. 8 Egy Amon-pap múmiáján ilyet talált Dar ess y: ASAE 4 (1903). A közölt adattal kapcsolatban köszönetemet fejezem ki segítségéért Varga Edithnek. 9 Leltári szám : 51.1485. Mérete : 6,35x4,45 cm. 10 WessetzkyV. :A szívskarabeus szerepe az ókori egyiptomiak halotti kultuszában. All. old. 36. jegyzetében foglaltakat Mahler professzor engedélye alapján közöltem
