Radocsay Dénes - Gerevich Lászlóné szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 20. (Budapest 1962)
HARASZTI-TAKÁCS MARIANNE: Jan Victors képei Budapesten
gozta. 13 A képen szereplő paraszti típusok, a sokszor ábrázolt napernyő és más kompozíciós fogások erősen emlékeztetnek más ismert alkotásaira. E festmények sorozatát, amelyek közül az első valószínűleg a festő korábbi korszakából, a még szorosabban Rembrandthoz való kötődöttség idejéből való, míg az utolsó az 50-es évek derekán készülhetett, jól egészíti ki az a nagyméretű új szerzeményünk (35. kép), melyet félig letisztított állapotban az 1960-as restaurátor-kiállításon mutattunk be először a nagyközönségnek. Akkor még, az igen rossz állapotban levő kép új vászonra húzása, konzerválása és letisztítása előtt 14 csak a stílusjegyek azonossága késztetett arra, hogy Jan Victors művének tekintsük, most már a letisztítás és teljes restaurálás után a kép baloldalán a meglehetősen elmosódott és nehezen olvasható névjelzés is előkerült. 15 A gazdag, sokalakos kompozícióval kapcsolatban az első kérdés az ábrázolás tárgya. Kétségtelen, hogy a festmény bibliai eseményt jelenít meg. A kép két főalakja a bal középtérben fehér terítővel letakart kőasztalnál ülő idősebb és fiatalabb szakállas férfi, kik az asztal felett kezet fognak. Előttük tálon étel és cipódarab, föléjük a Victors által oly szívesen alkalmazott ernyő borul. Az előtérben sárgaruhás fiatal nő helyezkedik el, kinek ölében fiúgyermek egy mellettük ülő nagyobbacska fiú felé nyúl. Mögöttük narancsot hámozó gyereklány látható, a két fiúcska almával — Jan Victors kedves, sokszor ábrázolt gyümölcsével — játszik. A kép jobb oldalát tevék és férfiak töltik ki, a pásztori-pusztai jelleget kecskék, juhok, málhásállatok csoportja jelzi. A hangsúlyozott főábrázolás és a mellékesen, de nem véletlenül alkalmazott részletek arra engedtek következtetni, hogy a kép Jákob és Lábán kibékülésének jelenetét mutatja be. 16 Victors, aki munkáiban mindig szorosan követte a bibliai szöveget és annak hű tolmácsolója volt, és a szentírásban egyébként is otthonos lehetett, hiszen az öregkorára vállalt pestisvigasztaló hivatással, 17 melyet a 't vapen van Rotterdam, majd a Rammetjes nevű hajókon betöltött, a vasárnapi prédikáció és a biblia magyarázata is együtt járt, itt is betűhíven követte Mózes I. könyvének 31, részét. Jákob felemelt karja az ígéret gesztusának fogható fel, arca a korábban Lábán elől elszökő, meggazdagodott vő megnyugvó lelkiállapotát, Lábán kissé aggályos arckifejezése a rászedett, de megbékített após enyhe kétkedését fejezi ki. Victors bibliai tárgyú képein szívesen ábrázolta a pusztában vándorló Hágár, Izsák és Jákob történetét. Ilyen tárgyú az ugyancsak budapesti magángyűjteményből származó « Izsák fogadja Rebekát » 18 című kép is, ahol a háttérben a férfi tevével és az előtérben képünk főalakjához hasonló fiatal Rebeka, valamint a teve szerepeltetése pontosan Mózes I. 24. 61—64. illusztrálására szolgál. Jan Victors ismert képei 13 Ilyen a berlini Grampe árverésen (1934, N". 136. 47. sz.) bemutatott «Falusi fogorvos*, (o. fa, 72,5x93 cm). Közelállképünkhöz az 1654-ben készült, jelzett «Fogorvos» (o. v. 78x94,5 cm) az amsterdami Rijksmuseumban. 14 A teljesen elsötétedett, több helyen beszakadt kép új vászonra húzása és konzerválása, miután a már ugyancsak tönkrement második vászon olajfestékkel volt az eredeti vászonra ragasztva, különösen gondos munkát igényelt. Az új vászonra búzás és konzerválás Erdélvi József, a kép tisztítása és restaurálása Devich Sándor munkája, 15 O. v. 162x218 cm, ltsz. 60.3. Jelezve lent balra. 16 Mózes I. könyve, 31. 44—46. «Most tehát jer, kössünk szövetséget, én meg te, hogy az légyen bizonyságul közöttem és közötted. — És vőn Jákob egy követ, és felemeié azt emlékoszlopul ... és evének ott a rakáson. — És akkor Jákob áldozatot ölt ott a hegyen és vendégségre híva az ő rokonait.» 17 Bredius a Jacobus ós Johannes Victorsszal foglalkozó adatok kapcsán megjegyzi, hogy a pestisvigasztaló «Sieckentrooster» laikus hajóprédikátor, aki vasárnap igét hirdetett és a beteg matrózokat ápolta. I. m. 599. 18 O. v. 155x166 cm. Közölve: Pigler, A.: Barockthemen. Budapest, 1956. I. 51. Jelenleg a Szépművészeti Múzeumban.
