Radocsay Dénes - Gerevich Lászlóné szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 20. (Budapest 1962)
HARASZTI-TAKÁCS MARIANNE: Jan Victors képei Budapesten
közül csak egynek a leírásából tudjuk, hogy bár a téma nem követelte volna meg, mégis szerepeltetett tevés karavánt a háttérben. Ezt a képet, melyet 1889-ben Kölnben a Zschille-féle aukción árverezték el és amely a leírás szerint a Witte-családot ábrázolta, mint Izsákot és Rebekát Jákobbal és Ezsauval, ugyancsak karaván kísérte. 19 Wurzbach szerint ez a kép jelezve volt, és a nehezen olvasható évszám talán 1652-öt jelzett. Eddig Jan Victors oeuvre-jében ez az egyetlen ismert családi csoportarckép, melyet ez esetben is bibliai jelenetre átkomponálva készített. Hogy családi képeknek történeti, mitológiai, bibliai jelenetekként való felfogása a németalföldi festészetben nem kivételes jelenség, azt Pigler Andor cikkéből már láthattuk. 20 Erre gondolt W. Martin is, amikor a családi képeknek árkádiai, mitológiai és vallási tárgyú jelenetekbe való komponálásáról beszélt. 21 A Wurzbach által idézett Victors-kép, melyről a szűkszavú leíráson kívül mást eddig még nem sikerült megtudni, olyan jellegű lehetett, mint a bécsi Kunsthistorisches Museumban őrzött, Pigler Andor fentemlített cikkében közölt id. Jacob Willemsz. Delff « Ezsau és Jákob kibékülése ». 22 A cikk az ilyenfajta ábrázolásoknak több jellemző példáját bemutatva, 23 rámutat arra, hogy a bibliai szöveghez való ragaszkodás mellett az egyes mellékalakok éppen a modelleknek a családban betöltött szerepétől függően kerülhettek az előtérbe. Ez az oka annak, hogy noha képünk pontosan követi a bibliai szöveget, néhány ott nem szerepeltetett fontos alak mégis helyet kapott a képen. Ilyenek a vonatkozó versekben nem említett Rachel és a három gyermek, valamint a Lábán mögött bal szélen és a kézfogók között szemben ábrázolt férfiak, akiket sokkal határozottabban formált meg a festő, mint a nála máskor is alkalmazott mellékfigurákat. Ez a körülmény késztet arra, hogy az új szerzeményű budapesti képben is családi csoportképet véljünk látni. Az erősen portrészerű, de Victors más képein is több ízben, hasonló formában megjelenő figurák rokonsága alapján kockáztatható meg az a feltevés, hogy a festő saját testvéreit és fiatal feleségét ábrázolta Jákob és Lábán kibékülésének jelenetében. Bár az előtérben ülő, apja házi isteneit fortélyos módon eltulajdonító Ráchelről a vonatkozó versekben nincs is szó, jelenléte a képen mégsem zavaró, és az ölében ülő fiúcska a gyermek Józseffel minden nehézség nélkül azonosítható. Nincs azonban a bibliai szövegben magyarázat az almát nyújtó fiúcska és a narancsot hámozó leány szerepeltetésére, akik a középtérben a kép főszereplőivé léptek elő. Jákob egyetlen leánya Dina, Lea gyermeke, az almát nyújtó fiú is Leának vagy a szolgálók egyikének fia lehetne csak, akiknek itt, ebben a jelenetben semmiféle szerep nem juthatott. Dina csak sokkal később lép a színre, Mózes I. könyve 34. részében. Ellenben ha a mester valamely család kibékülését, mint ahogyan azt Pigler az id. J. W. Delff képéről olyan meggyőzően kimutatta, vagy éppen Victors szülei csa19 «Die Familie Witte als Isaac und Rebecca mit Jacob und Esau umgeben von einer Karawane.» 20 Gruppenbildnisse mit historisch verkleideten Figuren und ein Hauptwerk des Joannes van Noort. Acta Históriáé Artium II, 1955. Í68 —187. 21 « Men ziet uit een en ander dat, naast Arcadie, ook mythologie, allégorie en godsdienst in de portretkunst konden worden geintroduceerd . » I. m. I. 40. 22 1. m. 170. old., 1. kép. 23 Bár a cikk nem törekszik ezeknek felsorolásánál a teljességre, de érdemes megemlíteni, hogy a XVII. század közepén nem kisebb mester, mint Thomas de Keyser az egyébként családi jelenetnek igen kevéssé alkalmas «Lot és leányai* történetét ábrázolja csoportarcképként (közölve : Martin, W. : i. m. I. 41. old., 21. kép). Hasonló Barent Fabritius 1653-ban készült «Péter Cornelius centurio házában* (Braunschweig, Múzeum) című képe is, ahol a kor divatja szerint öltözött népes család a szent előtt térdel (közölve uo. II. 134. old., 74. kép).
