Radocsay Dénes - Gerevich Lászlóné szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 20. (Budapest 1962)

HARASZTI-TAKÁCS MARIANNE: Jan Victors képei Budapesten

volna munkáinak összegyűjtését és időrendbe állítását, valamint a korabeH holland művészetben elfoglalt helyének meghatározását. Victors számos festménye került közgyűjteményekbe. Gyakran jelezte műveit, s így az árveréseken is sűrűn szerepelt. Mint a Budapesten néhány évvel ezelőtt felbukkant nagyméretű bibliai tárgyú jelenete és egy másik, falusi ünnepet ábrázoló jelzett képe

5 tanúsítja (32. kép), bizonyosan lappanganak még munkái magángyűjteményekben. Témaválasztásában Victors a protestáns Hollandia polgári ízlésének, a XVII. század közepének megfelelően járt el, amikor műveivel elsősorban az ószövetség jeleneteit örökítette meg, bár ismerünk kezétől néhány genre-jelenetet és két hiteles arcképet is. Újszövetségi tárgyú festmények hiteles munkái közül, néhány Máté evangéliumán alapuló kép kivételével, szinte teljesen hiányoznak, bár Hofstede de Groot régi katalógusokban vélt néhány Jan Victorsnak tulajdonított újszövetségi tárgyú képet is felfedezni.

6 Egyébként ő is azon a véleményen volt, és ezt C. Müller megállapításával is alátámasztotta, hogy a művész csak ószövetségi és az apokrif könyvekből való témákat dolgozott fel. Mint a fiatal Rembrandt, Victors is szinte betűhíven ragaszkodott a biblia szavaihoz, melyeket azonban a mester a banális valóság fölé emelkedve, az áhítat, alázat és szeretet megragadó sugárzásában állított elénk. Victors nem a megrázó és drámai ábrázolásokat kedveli, hanem a közérthető, az egyszerű emberek ízlésének, vallási felfogásának, képzeletvilágának megfelelőbb életképszerú, anekdotázó jellegű kompozíciókat. így mutatta be főként Mózes I., Ruth, Eszter és a Bírák könyvének, valamint Máté evangéliumának néhány jelenetét.

7 Munkái közül azok a szerencsésebbek, amelyekben a bibliai szöveg hű követése nem akadályozta a jelenet naiv, történeti életképként való megkomponálását és ezért is fordulhatott szívesen a biblia idillikus hangú jelenetei, Hágár és Eliezer, Izsák, Rebeka, Jákob, Rachel, József és Ruth története felé, ahol módjában állt a kedves gyermekábrázolásokkal családias-meghitt hangulatot adni képeinek. Érdekes, hogy Jan Victors már a múlt században három képével volt Budapesten képviselve. Ezek közül talán a legsikerültebb, a mester által több rajzban és festményben is feldolgozott « Ábrahám elűzi Hágárt » (33. kép),

8 melyről Bredius mint Victors egyik legjobb művéről beszél.

9 Gyengébb, erőtlenebb, kevés képzelőerőről tanúskodó alkotás a Rembrandt-kör által gyakran ábrázolt « Jákob megáldja József liait»,

10 mely azonban áttekinthető kompozíciója és finom, világító színei miatt megérdemelten került Jan Victors müvei közé.

11 Az egyetlen jelzett kép a jellegzetes « Kuruzsló a piacon » (34. kép),

12 ezt a tárgyat a mester többször i's felclol5 O. v. 105x165 cm. Jelezve balra a hordón: Jan Victors. 6 The author of a so-called Rembrandt. Burlington Magazine XLVII, 1925. 75. « A curious fact is that this picture, if my attribution prove be correct, is the only known New Testament subject now existing by Victors. As Dr. C. Müller observed to me in conversation, all his other Scriptural subjects were taken from the Old Testament or the apocriphal books. » 7 «Példazat a hamis szolgákról*, Bécs, Dorotheum, 1932. III., «Példazat a szőlőmunkasokrol», Frankfurt, Staedelisch.es Institut, «A bethlehemi gyermekgyilkosság*, Emden, Múzeum. 8 O. v. 131x157,5 cm, ltsz. 230. Az Esterházy gyűjteményből. Számos változatát, rajzokat és metszeteket közöl R. Hamann a Marburger Jahrbuch für Kunstwissenschaft VIII—IX. 1936. kötetében megjelent cikkében. 9 Bredius, A.: Nederland. Kunstbode. II. 1880. 374. 10 O. v. 81,5X77 cm, ltsz. 1344. Pigler A.: A Szépművészeti Múzeum Régi Képtárának katalógusa. Budapest, 1954. II. 192. tábla. 11

1. m. I. 617. 12 O. v. 79x99 cm. Jelezve jobbra lent: iohannes Victors. Ltsz. 1331.