Radocsay Dénes - Gerevich Lászlóné szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 19. (Budapest 1961)

FENYŐ IVÁN: Néhány XVI. századi olasz rajzról

is szoros összefüggések állapíthatók meg. így például az erős rövidülésben ábrázolt Szentlélek mozgásmotívuma Michelangelo «Szent Pál megtérése* Atyaistenének felel meg. Szent Péter merész diagonális kompozícióban ábrázolt alakját is viszont­látjuk Orsi rajzán. A lap alján a tűzbe zuhanó lázadó angyalok között a karjait széttáró alak némi módosítással megismétli a keresztre feszített Szent Péter motí­vumát. S vajon a kereszt alatt kuporodó és azt a hátával megtámasztó férfi soha még ily erős rövidülésben ábrázolt alakja nem előképe-e a rajz Mars istenének, aki karddal és pajzzsal felfegyverezve, a felső bolygóról az alsóra tör ? Ennél a motí­vumnál érződik továbbá, hogy Lelio Orsi az «Utolso Itélet»-nek azt az üdvözültjét is megnézte, aki a freskó bal szegélyén, egy hatalmas ifjú testét emeli magához. 18 A Sistina freskók hatása azonban éppen olyan erős Lelio Orsi rajzán, mint a Cappella Paolinával való összefüggés. Baloldalt fent a felhőn álló Sol-Apollo keveréke a «Teremtés» Ádámjának és az «Utolso Itélet» Krisztusának. Merkur az «ignudok» pózában foglal helyet a felhőpárnán. Jobbra fent a bolygók hajlataiban kontra­posztosan elterpeszkedő Saturnus pedig a Sistina prófétáitól kölcsönöz mozgásmotí­vumot. A homlokán csillagot viselő Venus az «Utolso Itélet» Ecclesiájának leszár­mazottja. 19 A Michelangelo-freskók motívumait Lelio Orsi a forma- és mozdulat-motívu­mok átvételével, de a michelangelói művészi intenció mélyebb értelmezése nélkül adja vissza. Ezért rajzának általános jellege kemény, merev s összhatásában nem éppen megnyerő. Az annyira erős hatások és minden eklektikus átvétel mellett is érvényesül azonban a művész különös és szubjektív felfogása, hangulata. Az ábrázo­lásnak ez az annyira szokatlan és különc felfogása egész művészetére jellemző. Elég ha csak a modenai Galleria Estense «Szent Katalin vértanusaga» festményére gondolunk, és ha a rajzunk jobb oldalán látható rendkívül bizarr és szinte lázálom­szerű ember- és állatfejeket vesszük szemügyre. A különös hangulat, a felfogás szubjektivitása magas művészi színvonalat biztosít Lelio Orsi új budapesti rajzának. «XVII. századi római művész utáni masolat» elnevezéssel szerepelt eddig a Szépművészeti Múzeum rajzgyűjteményében a «Jozsefet testvérei a kútba vetik» jelenetet ábrázoló rajz (49—50. kép). Az Esterházy-gyűjteményben «Lanfranco»(!) nevét viselte. Nem kétséges azonban, hogy ebben Lelio Orsi egy további, igen jelleg­zetes és ugyancsak kivételes minőségű rajzát sikerült megtalálnunk. 20 A művész lendületes epikus kedvvel előadott ábrázolását panorámaszerűen elterülő, festőién szép tájba helyezi. A rajz drámai témája nem fontosabb számára, mint az ábrázolt parasztok köznapi életének motívuma. Kompozícióját a maga furcsa és egyéni formanyelvén adja elő. A táj egységes hangulati keretben fogja össze az egész ábrá­zolást. Lelio Orsi mindig megnyilvánuló eredetisége itt abban is kifejezésre jut, hogy ez egyszer a drámai témát nem fokozza a látomás és a bizarr megjelenítés különös vegyülékével, ahogy azt egyéb munkáinál megszoktuk, noha itt a téma erre különös alkalmat nyújtana számára. Elsősorban a táj, a szántóvető paraszt, a lassan baktató öszvér hátán ülő parasztasszony rusztikus nyugalma és hangulata uralkodik az ábrázoláson. Természetesen Lelio Orsi itt is hű önmagához és a jelenetet a maga szubjektív felfogásában örökíti meg. Már magában a nyugalom is groteszk ennél a témánál, mint ahogy különös az egész felfogás a lejátszódó bibliai jelenetre mutató paraszttal, akinek mozdulatát az öszvérháton ülő asszony megismétli. Ez a «Conta­"Tolnay, Ch. de : Michelangelo V. The Final Period. Princeton, 1960. 24. kép. "Tolnay, Ch. de : i. m. 20. kép. 20 Ltsz. 2531. Toll, ecset, sárgásbarna lavírozás, fedőfehér. 150x506 mm. — Ez a lap is a Praun kabinettből került az Esterházy-gyűjteménybe. Murr, Ch. Th. de : i. m. 45. Lelio da Nuovelara 2. sz.

Next

/
Thumbnails
Contents