Radocsay Dénes - Gerevich Lászlóné szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 19. (Budapest 1961)

FENYŐ IVÁN: Néhány XVI. századi olasz rajzról

dinesca» ugyanazt a stílust és magas színvonalat képviseli, mint Lelio Orsi new yorki « Menekülés Egyiptomba » rajza, amelyet Venturi publikált és a « Capolavoro » jelzővel illetett.

21 A rajz olyan lapokkal rokon, mint a windsori gyűjtemény « íjászt » ábrázoló rajza, vagy Lelio Orsi « Krisztus emmausi útját » ábrázoló festmény-főműve, a londoni National Gallery-ben, amely műveket az 1563 körüli évekre datálják.

22 A « József » rajz alakjain is Michelangelo erős hatása figyelhető meg, de sem ezen a lapon, sem pedig a művész egyéb munkáin nem érezzük a Lelio Orsinál 16 évvel fiatalabb Pellegrino Tibaldi hatását, mint azt a Lelio Orsi kiállítás katalógusának szerzői egyes rajzokkal kapcsolatban feltételezték. Művészete emiliai jellegét itt is Correggiónak, Parmigianinónak és Niccolo dell'Abbatónak köszönheti. A rajz Lelio Orsinak az egészen más technikájú, előzőleg tárgyalt másik budapesti rajzával is szoros stiláris kapcsolatban van ; a művész egyénisége a még annyira különböző technikákon keresztül is érvényesül. A « József » lapon is megfigyelhetjük az alakok furcsa, rövid, vastag karját, az izmok modoros hangsúlyozását. A ruhák itt is úgy hatnak — és ez általában nagyon jellemző Lelio Orsira —, mintha vizesen tapadnának a testhez. A kút jobb oldala mellett lehajló, Józsefre tekintő alak nemcsak József testvére, hanem a másik budapesti lap Saturnusának is közeli rokona. A József csoporttól jobbra a középtérben nyüzsgő nyáj is olyan, mintha a másik rajz jobb szegélyének különös csoportosítású állatseregletéből szabadult volna át erre a mezőre. Mint Lelio Orsi művészetében nemegyszer, e rajz jellegében is az északi művészet nehezen meghatározható hatása érződik. Talán az intim és egyszersmind drámai, az irreális, az expresszív és a látomásszerű különös hangulatú és ellentmondásos vegyüléke az, ami Lelio Orsit a német « renaissance » művészet rokonává teszi. Milyen jellemző például Lelio Orsira az eke elé fogott, legelésző ló nyitott szájának szinte álomképre emlékeztető valószínűtlensége. A táj festői jellegében és hangulatában a mester a velencei művészetet idézi. Tudjuk, hogy Lelio Orsi 1553 nyarán Camillo és Alfonso Gonzaga herceggel Velencében tartózkodott. A lagúnák városában ekkor a festészet virágjában volt, és a novellarai művész számára ez az utazás nagy élményt jelenthetett. Giorgione és Tiziano mellett a Campagnolák, Palma Vecchio, Jacopo Bassano, Schiavone tájábrázolásaival is találkozhatott. Tintoretto ekkor már jelentős műveket alkotott, és Paolo Veronese is bontogatta művészetének szárnyait. Leandro Bracciolo Novellarából 1553. július 2-án a következőképpen ír Velencébe a hercegeknek : « Szinte látom, miképpen kap» Velencében élményei hatása alatt « Lelio Orsi minden pillanatban a fejéhez ».

23 S ha már a Gonzagákat említjük, a Dossik művészetére is gondolnunk kell Lelio Orsi rajzának láttán. Valóban, mintha a Dossi tájak romantikus hangulata áradna a budapesti rajz tájából. A XVI. századból származik a budapesti gyűjteménynek a « Pásztorok imádását» ábrázoló rajza is, amely jóval a század közepe előtt készült (52. kép). Stílusa a velencei érett renaissance művészet levegőjét árasztja, de eltérően az előző lapok 21 V e n t u r i, A. : Storia dell'Arte Italiana IX. Parte VI. Milano, 1933. 635. old., 384. kép. 22 Popham, A. E. — Wilde, J. : Italian Drawings at Windsor Castle. London, 1949. 529. sz., 134. tábla. — Az 1563 évszámra vonatkozóan lásd Pungileoni, L. : Memorie storiche di Antonio Allegri detto il Correggio. Roma, 1821. és Mostra di Lelio Orsi. Catalogo. 1950. 112. 23 V e n t u r i , G. B. : Notizie di artisti reggiani non ricordati dal Tiraboschi nella sua Biblioteca modenese ed gran parte ignoti. Atti e Memorie della Dep. di St. Patria per la prov. Mod. e Parm. Modena, 1889. s. III. v. II. p. 1. 9* 131