Radocsay Dénes - Gerevich Lászlóné szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 19. (Budapest 1961)

FENYŐ IVÁN: Néhány XVI. századi olasz rajzról

és az «also» bolygók között, külön helyet foglal el, ami az esemény időpontjára utal. Egyedül csak őt mutatja a rajz egy Zodiacus jelre támaszkodva — de nem az oroszlánra, amely általában vele van összefüggésben, mintegy az ő « otthonaként », hanem a kosra, felemelkedése jelére, amely a tavaszi nap-éjegyenlőség idején következik be, s amely a meridiánban volt a világ teremtésekor. Mindez a Teremtő alakja körül forog, aki itt megjelenik, nem az ElsŐ vagy Második Személy alakjában, hanem az egész Szentháromság alakjában. A Szentlélek jobbját az Atyaisten vállára teszi, mialatt bal kezével a Fiú haját érinti. Úgy tűnik, hogy ezt a szokatlan motívumot Szent Jeromos írásának az a különös megjegyzése ösztönözte, amely szerint Krisztus a következőket jelenti ki : « Anyám, a Szentlélek egy szál hajamnál fogva vitt engem. »

14 Lelio Orsi kezétől több lapot ismerünk, amely technikában egyezik az itt publikált rajzzal. Elsőnek említjük a Correggio emlékeket idéző rajzot az Uffiziben : «Pihenés az Egyiptomba menekülés közben.» Ehhez a csoporthoz tartozik a Reggio Emilia-i Miuseo Civico « Pásztorok imádása» rajza és a modenai Galleria Estense «Krisztus feltámadása* lapja. Es ide tartozik az Uffizi megrázó hatású «Pietà» rajza is, amely tanulmányul szolgált a modenai festményhez. Nemcsak technikában, hanem mozgalmas kompozíciójában is hasonlít a budapesti rajzhoz «Az angyalok bukását» ábrázoló lap a római Gabinetto Nazionale delle Stampe-ben (125.038 sz.). Ebbe a stíluscsoportba sorolandó továbbá az oxfordi Ashmolean Museum, K. T. Parker által publikált oltárvázlata.

15 A művész e lapokon kerüli az egyébként rajzain gyakran alkalmazott lavírozást, mintha a lapok rendeltetése is az volna, hogy előképül szolgáljanak metszetek számára, vagy legalábbis metszet látszatát keltsék. Az előbb felsorolt rajzok keletkezési idejét — a firenzei «Pietàn» kívül — a Reggio Emilia-i kiállítás katalógusának szerzői, valamint az «Angyalok bukását* ábrázoló római rajzot az 1935. évi parmai Correggio-kiállítás katalógusa a művész római tartózkodására teszik (1554 vége—1555) és rámutatnak arra, hogy ezekben Correggio hatását, amely az Uffizi «Meneküles» rajzán még erősen érezhető, egyre inkább michelangelói stíluselemek váltják fel. A 60-as évek végére datálják az Uffizi «Pietà»-rajzát, amelyen viszont a Michelangelótól tanult formák mellett ismét közeledés észlelhető Correggio művészetéhez. (Különösen megfigyelhető ez a modenai «Pietà» festményen, amelyhez az Uffizi rajza előzetes vázlatul készült.) Monumentális, s egyben intim hatásában ez a «Pietà» az 1569-es évszámot viselő Reggio Emilia-i «Madonna délia Ghiara»rajz közeli rokona.

16 Nem ismerünk még egy Lelio Orsi művet, amelyen a művész annyira Michelangelo igézete alatt állana, mint a budapesti rajzon. Tudjuk, hogy 1559-ben egy levele utóiratában Lelio Orsi rajzot kér a Cappella Paolináról.

17 Ez az adat a budapesti rajz ismeretében különösen fontossá és érdekessé válik. Mert Lelio Orsi rajzán nemcsak a Sistina freskókból vannak átvételek, hanem a Cappella Paolina freskóival 14 Szent Jeromosnak ez az idézete a Patrologia latina XXV, col. 1221 D alatt található és E. H. Kantorowicz hivatkozik rá << The Quinity of Winchester » című tanulmányában. The Art Bulletin, XXIX, 1947. 73. old.-tói. Panofsky levelének utóirata szerint nem kizárt, hogy a « Világ teremtése » kompozíció a Gregorian naptár reformjával foglalkozó, egyelőre ismeretlen könyv címlapja számára készült. 15 Mostra di Lelio Orsi. Catalogo, a cura di Roberto Salvini e Alberto Mario Chiodi. Reggio Emilia, 1950. Disegni 11, 12, 13, 31. sz. A római Gabinetto Nazionale delle Stampe rajzát 1. Mostra del Correggio. Catalogo. Parma, 1935. Disegni 59. sz. — Parker, K. T. : Catalogue of Drawings in the Ashmolean Museum. II. Oxford, 1956. 420. sz. 16 Mostra di Lelio Orsi. 1950. Rajzok 29. sz. 17 T o s c h i , G. B. mint kiadatlan levelet idézi ; Lelio Orsi da Novellára, pittore ed architetto. L'Arto III, 1900. 9 Bulletin 19. 129