Radocsay Dénes - Gerevich Lászlóné szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 19. (Budapest 1961)

SZILÁGYI JÁNOS GYÖRGY: Az A. P. Z. festő munkásságához

felnövő, félpalmetákkal és virágokkal díszített spirális-indák csak keskeny képmezőt hagynak szabadon, amelyet a vállon és alul körbefutó «futó kutya » minta határol, s benne az egyik oldalon ifjú, a másikon nőalak látható. Az ifjú saruit és bal kezére vetett köpenyét kivéve ruhátlan, fején szalag van, amelyet elöl két kis ág díszít, jobb kezében szalagos koszorút, baljában a mester vázáin gyakori olaj- vagy babérágat tart, amely alatt a földből magas ág és tövében kihajló babérágacska nő ki ; az ifjú feje fölött balra szalag van, két végén zsinórokkal. A másik oldalon peplost és övvel átkötött apoptygmát viselő nőalak áll, saruban, fején elöl rozettával díszített sphendoné, amely hátul haját szabadon hagyja ; leengedett bal kezében szőlőfürt látható, felemelt jobbjában pedig phialét tart, rajta gömbölyű gyümölcsökkel vagy süteményekkel s lelógó szalagokkal. Ez a nőalak, kezében ugyanezekkel az áldozati tárgyakkal, csak fordított állásban a festő genovai hydriáján jelenik meg újra, ezúttal azonban a kép közepén levő síremlék felé nyújtja a phialét, az ifjú pedig, másik kezében koszorú helyett tükörrel, egy a British Museumban őrzött nyakamphoráján, ahol a tükröt sírsztélé fölé tartja.

11 A két ifjúalak kezében tartott ág a genovai hydrián a síraediculában nő fel a halott mögött. A nőalak kezében tartott és a genovai hydrián is megjelenő szőlőfürt a dél-itáliai síremlékek dionysikus sír-szimbolikájának ismert motívuma.

12 Semmi ok nincs azonban arra, hogy minden szőlő-áldozatban sír-áldozatot lássunk. így a budapesti Szépművészeti Múzeumnak az A. P. Z. mestertől származó skyphosán sem szól semmi kényszerítőleg ilyen értelmezés mellett (19—21. kép).

13 A formát a mester, úgy látszik, a cumaei műhely minden más festőjénél jobban kedvelte. A fülek alatti hatalmas álló palmetta, két oldalán a félpalmettával és virággal díszített spirális-indával, állandó díszítője skyphosainak, ugyanígy a képet alul-felül lezáró «futó kutya» sor is. A hátsó oldal két köpenyes ifjúalakja, hajában gömbökkel díszített szalaggal, a mesternek különböző formájú vázáin tér vissza pontosan ismétlődő alakban. Az első oldal jelenetének részvevői a festő leggyakoribb, legkonvencionálisabb figurái : két álló nőalak vékony övvel összekötött, a két vállon tűvel megerősített hosszú chitonban, saruval, mindkét karjukon spirális-alakú karpereccel, hajukban diadémás sphendonéva.1, nyaklánccal és fülbevalóval ; a baloldali tympanont és gömbölyű süteményekkel vagy gyümölcsökkel rakott áldozati tálat tart, a másik situlát és szőlőfürtöt ; a tálat és a szőlőfürtöt a köztük álló oltár fölé tartják, fölöttük középen a mester vázáin gyakran megjelenő két babérágból álló félkörös dísz, fölötte virággal, kétoldalt pedig egy-egy szalag. Kétségtelenül áldozati jelenet ez, amilyent és a füldísz egyes fehérrel meghúzott kontúrvonalainak. — A váza az Apponyi-gyűjteménnyel 1924-ben került a Magyar Nemzeti Múzeumba, s onnan 1947-ben a Szépművészeti Múzeumba. Vö. Oroszlán, Z. — Dobrovits, A. : Antik kiállítás, vezető. Budapest, 1947. 45, 2. sz. 11 CVA Genova 1, IV Er, 4. tábla, 1. kép, illetve CVA Br. Mus. 2, IV Ea, 9. tábla, 6a kép. 12 Vö. e folyóirat 14. számának 19 — 21. lapjait, további irodalommal. 13 Ltsz. T 662 ; magassága : 28,8 cm; szájátmérő : 25,8 cm. Teljesen ép. Sárgásrózsaszín agyag, narancsvörös bevonás. Fehér : a nőalakok hajdísze, a szőlő indái, a szalagok és a tympanon zsinórjai, a gömbök a tálon és az ifjak fejdíszén, a babérágak bogyói, az oltár alapozása. Sárga : a nőalakok sarui, diadémája és ékszerei, a s i t u 1 a , a szőlőfürt, a tál, a két ifjú szalagja, a kettős babérág szárai, a fölötte levő virág kontúrjai, az oltárt tagoló vonalak. — 1917-ben Nemes Marcell ajándékaként került a Szépművészeti Múzeumba. Vö. Oroszlán, Z. : Az O. Szépművészeti Múzeum antik terrakotta-gyűjteményének katalógusa. Budapest, 1930. 124, 9. sz. — A mester művei közül igen közel áll hozzá capuai (Beazley, J. D. : i. m. 22. sz.) és még inkább new yorki skyphosa, amelyen az oltár helyére ülő ifjúalak került. (Beazley , J. D. : i.m. 21. szám, itt 22. kép. A fényképfelvételért és közlésének engedélyezéséért Dietrich v. Bothmernek kell hálás köszönetet mondanom.)