Radocsay Dénes - Gerevich Lászlóné szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 19. (Budapest 1961)

SZILÁGYI JÁNOS GYÖRGY: Az A. P. Z. festő munkásságához

egyedülálló római nyak-amphorája a Villa Giuliában.

6 Ez az «oszk amazonomachia » nemcsak a mester ismert vázáin egyedülálló mythológiai tárgyával tűnik fel, hanem azzal is, hogy alakjai mind az első, mind a hátsó oldalon a mesternél — az alább tárgyalandó sírjelenetektől eltekintve — szokatlan módon több síkban vannak elhelyezve ; ez a C. A. festőnél gyakori, a műhely többi mesterénél azonban annál kevésbé. A több vonatkozásban az Ixion-festő leideni amphorájával

7 rokon vázának még egy kompozícióbeli sajátossága vonja magára a figyelmet : ennek a végső soron valószínűleg nagyfestészeti inspirációjú vázaképnek a mozgalmassága. Az A. P. Z. festő vázáin ugyanis többnyire mozdulatlanság uralkodik, az alakok szoborrá merevedve állnak vagy ülnek képein, egymásról is alig véve tudomást ; kedveli az egyalakos jeleneteket is, amelyekben mintegy megkerülheti az ember és ember közti kapcsolat valamilyen ábrázolását. Igazi világa — mint annyi dél-itáliai vázafestőtársának — a sírjeleneteké. Közzétett vázáinak mintegy fele félreérthetetlenül sírjelenetet ábrázol, s ezeknek számát növeli egy eddig nem ismert típusú darabbal a drezdai Albertinumban őrzött nyak-amphorája is (14. kép),

8 főoldalán sírsztélé előtt lova mellett álló oszk viseletű harcossal ; a feje fölött repülő, szalagot tartó madár a Villa Giulia-beli amphora amazonharcának közepén tér vissza, maga a nyilvánvalóan a halottat megjelenítő ifjú pedig lovával együtt, csak ezúttal fegyvertelenül, new yorki nyak-amphoráján, ahol sírépületben áll, s a csoportot fedő fehér festés is azt jelzi, hogy a síremléknek az elhunytat ábrázoló szobordíszeként kell elképzelni (15. kép).

9 A Metropolitan Museum amphora ja azt a mester vázáin az előbbieknél jóval gyakoribb esetet mutatja, amikor a szobordíszével együtt gondosan megfestett sírépület két oldalán helyezkednek el állva vagy ülve, egy vagy két sorban, az « áldozó » alakok, amelyek egymással nem alkotnak csoportot, hanem mind különkülön állnak a síremlékkel kapcsolatban, anélkül hogy a többiekről tudomást vennének. Könnyű volt ezt a mindenestől az apuliai sírvázákról átvett világot alkotóelemeire bontani. Az A. P. Z. festő egyalakos jeleneteinél gyakran önként adódik az az értelmezés, hogy ezek az alakok, ilyen sír jelenetekből kiemelt bemutatói a síri áldozatnak, akik így a sírokra tett, vagy sírokba helyezett vázáknál amúgy is fölösleges ismétlésnek ható síremlék elhagyásával az áldozatnak mintegy rövidített képén magukban utalnak a váza rendeltetésére. Ilyen « rövidített sirjelenet» lehet az A. P. Z. festő itt bemutatott budapesti nyakamphorája is (16—-18. kép).

10 A fülek alatti óriási álló palmetták és a két oldalukon 6 CVA Villa Giulia 1, IV Er 2. tábla, 1 — 3 és 5 = B e a z 1 e y , J. D. : i.m. 6. szám. 7 Legutóbb Simon, E. : Die Geburt der Aphrodite. Berlin, 1959. 81., 50. kép. 8 Inv. 112 ; magassága 52,6 cm. A B. oldalon az alább bemutatott budapesti skyphos két köpenyes ifjúalakjának ismétlése. A fülek alatt palmettafa. — Ez úton is hálás köszönetet mondok M. Raumschüsselnek, a drezdai Albertinum igazgatójának, aki a múzeum publikálatlan anyagának tanulmányozását lehetővé tette számomra, szíves volt a közölt fényképeket rendelkezésemre bocsátani, és közlésükhöz hozzájárulni. 9 A nyak-amphora (= Beazley , J. D. : i.m. 7. szám), valamint az A. P. Z. festő másik három, ugyancsak publikálatlan vázájának fényképéért Dietrich v. Bothmernek, a Metropolitan Museum görög-római gyűjteménye vezetőjének tartozom hálás köszönettel. 10 Ltsz. 51.38; magassága: 40,1 cm; talpa több darabból ragasztva. Bamássárga agyag, narancsszínű bevonás. Sárga fcdőszín a sarukon, a szőlőfürtön és a nőalak fejdíszén, fehér a spirális-indákon. A fekete mázra volt festve sárgával, s ma csak annak zöldes elszíneződéséből ismerhető fel a nőalak kezében tartott tál a gyümölcsökkel és szalaggal ; a nőalak sphendoné -jának, abból kilógó hátsó haj csomójának és fejének az a része, amely kívül esett a vörösen hagyott részen ; a szalagokról és a koszorúról lelógó zsinórok ; az ifjú kezében tartott ág szára. Alig maradt nyoma az előbbi elszíneződésen kívül az ifjú fejdíszének és a lábánál felnövő ágak szárának, továbbá az ágakon levő bogyóknak