Radocsay Dénes - Gerevich Lászlóné szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 19. (Budapest 1961)
KOMORÓCZY GÉZA: Öt korai mezopotámiai pecséthenger
5. Pecséthenger. Két isten, két könyörgő (12—13. kép). Négyalakos jelenet, kompozíciója nem egészen világos. 1. Samas isten, fején négyszarv-korona, jobb keze a derekánál, lefelé hajló balja a szilánkolt tőrt tartja. Ujjai is látszanak. Ruhája : mellén lefelé szűkülő, háromszög alakban vízszintes vonalakkal jelzett köpeny — öltözetét a derekán alul függőleges vonalkázás jelöli ; a köpeny elöl nyílik. Természetellenesen hosszú bal lábát az isten egy hegy-csökevényre nyújtja. Samast fejdísze, fegyvere és a lába alatt lévő hegy-csökevény alapján lehet felismerni. Samas kedvenc alakja maradt mindvégig az óbabilóni könyörgő- s hódolójeleneteknek, még Marduk sem tudta kiszorítani. Ez bizonyos fokig a hivatalos mitológiával ellentétes tendencia, de kapcsolatban van a szépirodalom hasonló tényeivel: az Etana-, a Gilgames-eposz legfőbb istene is ő. Az óbabilóni korra az agadéi Samas-ábrázolás egészen elcsökevényesedett : a sugárkévék elmaradtak a válláról, a hegy összezsugorodott a lába alatt, és teljesen merevvé változott az isten tartása. Ezért természetellenes a lábmozdulat is : a művész nem akar a kanonikus mozdulaton igazítani, de a láb el kell hogy érje a kisebbé vált hegycsúcsot. 2. Gudea-süvegben, rojtos szélű köpenyben egyenesen álló alak ; jobb kezét üdvözlésre emeli, balját jobb könyökéhez illeszti. Mozgása elevennek látszik. Kézmozdulata a jellegzetes mezopotámiai üdvözlő gesztus. 3. Négyszarvkoronás, Jcaunakéshe öltözött, két kezét maga elé emelő alak. Fején hátul mintha haj is látszanék. Kézmozdulata a jól ismert áldás-, illetőleg fohászkéztartás, az imádkozás legősibb mozdulata. Az alak maga a legtöbb óbabilóni pecséthengeren előfordul, áldó istennőnek tartják. Véleményünk szerint pusztán rajz alapján nem lehet az áldó istennő és fohászkodó papnő szerepét megkülönböztetni ; egybemosódott szerepüknek megfelel, hogy az áldást és a könyörgést, imádságot a sémi nyelvekben ugyanazzal a szóval fejezik ki. Nem látszik az sem valószínűnek, hogy az istennő hátul állana. Talán ugyanazt a funkciót kell tulajdonítanunk ennek az alaknak, illetőleg típusnak is, mint az ún. «felvezető istenek»-nek, akik valószínűleg nem is annyira istenek, mint inkább az isten öltözékének megfelelő ruhába öltöztetett közbenjáró papok. 4. Gudea-süvegben, felül Samaséhoz, alul a könyörgőéhez hasonló, de rövidebb ruhában álló istenalak, kezében a jellegzetes görbe fegyvert («sarló-kardot») tartja. 51 A rajz pontosabb megfigyelése kétségtelenné teszi, hogy fegyverrel van dolgunk : a vonal a hajlat belső ívén kétszeresen van kihúzva — él és «penge» külön jelölésére. 52 A fegyver félreérthetetlenül Mardukot jelzi. Az óbabilóni korban, talán nem is véletlenül, minden istent elsősorban jellegzetes fegyverével ábrázolnak. 53 Különös, hogy Marduk isten háttal áll Samasnak. Ennek talán kompozíciós oka lehet. Marduknak Samas mellett kell állnia, s talán a képmező folyamatosságát akarták biztosítani azzal, hogy arcirányát megfordították. Eszerint Mardukot kétszer kellene lenyomatni (?). Marduk előtt, dereka magasságában, hosszúkás tárgy látható, valószínűleg fegyver (tőr vagy buzogány), de nem világos, hogy az istenhez tartozik-e. A hengeren a négy alak mellett négy isten-jelvényt is találunk. A) Nyolcágú csillag, Istar jelvénye. 50 Leltári száma : 51.2386. Anyaga: fekete limonit (4,1—4,4). Magassága 22 mm, átmérője a peremén 10 mm, közepén 9 mm. 51 A fegyver jól látható pl. Legrain, L. : i. m. N° 420. Leírja és részletesen magyarázza ugyanő, i. m. 28 — 29. 52 Jastrow, M. : Bildermappe, 169. rajzán ugyanilyen világos. Uo. a 167. rajzon Iêtar villámai között középen ugyanez a fegyver látható. 53 Vö. Legrain, L. : i.m. 14.
