Radocsay Dénes - Gerevich Lászlóné szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 19. (Budapest 1961)
KOMORÓCZY GÉZA: Öt korai mezopotámiai pecséthenger
lan előfordulása a napfelkelte-jeleneteknél nyilván az Etanáról szóló eposz közismert jelenete mellé állítható, s nem véletlen, hogy mindkettőnek az asztronómiai spekuláció volt a forrása. A henger választójegye is érdekes problémákat vet fel. Hasonló választókat viszonylag kevés hengeren találunk, illetőleg a pecséthengereknek csak néhány meghatározott csoportján : a nap, a hold feljöttével, s általában a mozzanatos eseményekkel foglalkozó ábrázolásokon. A zárómotívumok, választók valószínűleg azt akarták lehetetlenné tenni, hogy a többszöri lenyomat a jelenet folytonosságának látszatát keltse. Zárómotívumnak változatos geometriai kombinációkat használnak. 45 E jelek értelmének megfejtésével általában nem kísérleteznek, Moortgat is csak „szimbolikus jel"-nek nevezi őket. 48 Az archaikus és az agadéi hengereken két érdekes választójegycsoport található : az egyik, amikor e célra növény rajzát használják, 47 a másik, amikor a lényeges elemet képező boton világosan felismerhető isten-szimbólumok, isten-jelvények láthatók. 48 Ha ezeket azzal a hengerrel vetjük össze, 49 amelyen a négyszöggel és csillaggal ellátott bot más istenjelvényekkel (skorpió stb.) áll egysorban,' világossá válik, hogy a tisztán geometrikus választójegyekben is tulajdonképpen istenjelvényeket vagy azok ősét kell keresnünk. Az agadéi korban mehetett végbe az, hogy a természeti tárgyakat jelképes— és talán éppen asztrális jelentőségük miatt fontos— ábrázolásokra cserélték ki a hengereken. így kerülhetett a növény helyére — vagy mellé — az eget jelző csillag, és a földet jelző négy-, illetve háromszög. A függőleges vonás közepén lévő kör vagy a két párhuzamos metsző egyenes esetleg az Enlil-i levegő-eget jelezné. Az eget a napkelte-jelenetekben, és másutt is, inkább csillaggal jelölik, mert ezt jellemzőbbnek találják, mint a napot — amely különben úgyis szerepel már a színen. Ily módon a napkelte-jelenetek színterének nemcsak az eget, hanem az egész kozmoszt tekintették, ami meg is felel a nap egyetemes természeti (és, ebből következőleg, vallási-mitológiai) szerepének, s annak a fontosságnak, amelyet Samas épp az agadéi korban kapott. Tehát a választójelekben az egyre sematikusabbá váló kozmosz-szimbolikát kell keresnünk. A henger kora világosan az I. agadéi dinasztia (i.e. 2350—2150), s azon belül talán az első harmad : e hengerrel kapcsolatban még nem beszélhetünk az ábrázolás sematikussá válásáról. 45 Jastrow, M. : Bildermappe, 154. rajzon ugyanaz a jel, mint a Szépművészeti Múzeum hengerén. Delaporte, L. : i.m. 50. tábla 3. képén szintén, a Jastrow hengerén megtalálható két vízszintes vonás nélkül. Variánsok ugyanehhez a típushoz: Jastrow, M. : i.m. 170. rajz; Legrain, L. : i.m. N°. 161; Delaporte L. : i. m. 5. tábla 1. kép. Ez utóbbi képen a bot felső végén osilllag, alsó végén lefelé néző háromszög látható. Delaporte, L. : i. m. 73. tábla 5. kép. E képen a bot isteni botként, funkcióban szerepel. A két vízszintes vonás helyére egyébként gyakran egy kör kerül a csillag és a háromszög közé, 1. pl. Weber, O. : i.m. 373. kép. Ebből levonhatjuk azt a következtetést, hogy a kör és a két párhuzamos vízszintes vonás azonos értékű, akárcsak a háromszög és a — szintén lefelé néző — négyszög is. A jegy legsematikusabb rajza Delaporte, L. : i. m. 79. tábla 17. és Moortgat, A. : i.m. 350. képén látható : a boton felül és alul egy-egy háromsz ög. 46 L. Moortgat, A.: i.m. 47 L. pl. Delaporte, L. : i. m. 30. tábla 16, 33. tábla 12, 35. tábla 6. képein. Növény, háromszög alakú edénnyel kombinálva uo. 34. tábla 18. kép. Elemzését 1. Moortgat, A. : i. m. 5 — 6. a Djemdet-Nasr periódussal kapcsolatban, vö. továbbá uo. a 9 — 11. képet; 48 A hold Legrain, L. : i.m. N° 495., a csillag önmagában Moortgat, A.: i.m. 221. kép (vö. a 113. oldallal) ; a csillag fölött a hold karéja Delaporte, L. : i.m. 71. tábla 3. képén. Ez IStár és Sin istenek félreismerhetetlen óbabilóni jelvénye. Kés a választójegy Moortgat, A. : i.m. 74. kép. 49 Delaporte, L. : i.m. 50. tábla 3. kép.
