Radocsay Dénes - Gerevich Lászlóné szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 19. (Budapest 1961)
KOMORÓCZY GÉZA: Öt korai mezopotámiai pecséthenger
tesz a nippuri hengertől a téma agadéi feldolgozásához. Az agadéi kor a természeti formát már mitologikusán fogalmazza meg. A hengeren Samas mellett egy fegyvert, buzogányt látunk. Számos ábrázoláson azonban Samas a kezében is buzogányt tart, 33 egy képen a felkelő Samas — fegyver gyanánt — kétélű rövid tőrt markol. 34 Más változat szerint 35 Samas egyik kezében buzogány, másik kezében az itt is szereplő tárgy (szilánkolt pengéjű kés) látható. 36 Ez a tárgy Samastól függetlenül alig fordul elő. A kutatók egy része 37 az ég kulcsának tartja, mások viszont 38 fegyvert, kést látnak benne. Véleményünk szerint az, hogy a buzogánnyal szabadon váltakozik a Samas kezében levő tárgy, kétségtelenné teszi, hogy az is fegyver, és ebben az esetben valamilyen szilánkolt pengékből összeállított tőr lehet. 39 Ez is a mítoszképződés egészen korai szakaszába vinné vissza a jelenet keletkezését, és bizonyítékul szolgálna a kultikus eszközök ősrégi volta mellett. Az egyik pecséthengeren 40 Samassal szemben korbáccsal áll valaki, ellensége vagy támogatója. A hozzátartozó alak arról tanúskodik, hogy a napisten harcra megy fegyvereivel. A pecséthengereken látható napszak-ábrázolásokhoz tartozik a nap harca az éjszaka szörnyeivel, 41 Samas napi körútja az égi bárkán, 42 Sin holdisten feljövetele, Istar megjelenése az éjszakában. 43 Egy híres Samas-himnusz ezt mondja : "Sin istennel, atyáddal együtt te állapítod meg az időpontokat." 44 Az asztronómiában és a himnusz-költészetben természetes, hogy a napszakok különböző istenekhez kapcsolódó eseményeit egységben látják. Ügy látszik, hogy ennek az időszemléletnek felel meg a képzőművészeti ábrázolásokon, a pecséthengereken megfigyelhető ciklus : a napszakok egységének érzékeltetése a különböző jelenetekben. Evvel magyarázható, hogy a napfelkelte-jelenetekben Samas harci készültségben jelenik meg.^ Érdekes a jelenet kompozíciója. A perspektivikus szemlélet egy különös példájával találkozunk benne. A kapu mindenütt jóval nagyobbra van rajzolva, mint a hegyek, sőt a hegy maga később egészen csökevényessé válik. Ez a sajátosság azt a szemléletet takarhatja, hogy a napnak először a hegyek útját kell megjárnia ahhoz, hogy kinyithassa az ég kapuit : hogy láthatóvá váljék. És mivel a hegy messzebb van e szemlélet szerint, mint az ég kapuja, a hegyet kisebbnek rajzolja. A távlatnak és az ajtó rajzában használt rövidülésnek ez a korai művészetben egyébként szokat33 Uo. 71. tábla 13. kép. 34 Weber, O. : i.m. 377. kép. 35 Uo. 383. kép. 36 A tárgy szépen látható : Legrain, L. : i. m. N°. 191 ; Delaporte, L. : i. m. 33. tábla 8. kép ; és Moortgat, A. : i. m. 207. kép. Lehet, hogy ez szerepel a «Gilgames»-fríz mellék-rajzaként is. 37 Pl. Weber, O. : i.m. 102. ; Moortgat, A.: i.m. 23. 38 Pl. Legrain, L. : i.m. 17. (« notched sword »). 39 Moortgat — Correns, U. OLZ LIV. 1959. 353-354. hasábon kifejtett véleménye szerint Samas alakjának sematikussá válásával van kapcsolatban a kezében tartott tárgy variálódása. Ezt —véleményünk szerint — cáfolja az a tény, hogy az óbabilóni hengereken Sarnaus szinte kivétel nélkül ezzel a késével jelenik meg, vagyis : a sematizálódás is a kést őrizte meg az alak jellemző kellékeként. 40 Delaporte, L. : i.m. 71. tábla 8. kép. 41 A jelenet elemzését 1. Frankfort, H. : i.m. 4. skk. Vö. Jastrow, M. : Bildermappe, 138 —142. rajzok. 42 Uo. 130, 131. rajzok, stb. Vö. Frankfort , H. : i.m. 17 —21. "Legrain, L. : i. m. No. 161, 162., és a magyarázatai. Azok a jelenetek, amelyeken Samas egy hegycsúcson ülve látható, véleményünk szerint a napnyugtát ábrázoljak. 44 L. E b e 1 i n g , E. : Keilschrifttexte aus Assur religiösen Inhalts. Leipzig, 1914. N°. 105. loa
