Radocsay Dénes - Gerevich Lászlóné szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 18. (Budapest 1961)

RADOCSAY, DENIS: Le probleme des confins de la sculpture en bois gothique de Hongrie. II.

avec verve, est une création typique de l'époque baroque, ce n'est que dans les motifs des bras, des cheveux et du perizonium que hante le souvenir du gothique. Pour rappeller les difficultés qui se présentent en distinguant le style gothique du style baroque gothisant, voici encore le crucifix de Spisská Nová Ves

—Igló, qui a commencé sa carrière, semblablement à plusieurs de nos monuments énumérés, comme statue gothique,

31 ainsi que les trois Christ de Hronsky Sväty Benadik

—Graramszentbenedek. Le crucifix de grandes dimensions de l'arc triomphal,

32 le Christ au bras mouvibles ayant dû appartenir à la châsse, mais plus récent que les sculptures de celle-ci,

33 et finalement le Christ ressuscité qui a figuré dans la littérature d'art comme statue gothique et qui s'est avéré — tel le crucifix de Spisská Nová Ves — une oeuvre baroque.

34 Ces trois dernières sculptures nous mènent à notre dernier monument, au plat de Saint Jean de Sv. Benadik (fig. 54).

35 Les deux dernières statues du Christ témoignant du fait que les tendances gothisantes n'étaient pas inconnues à Sv. Benadik pas non plus, attestent sa provenance baroque, tandis que la preuve absolue de son âge est fournie par son analogie avec le somptueux plat de Saint Jean de Tajov

— Tájó, exécuté vers 1500 (fig. 55).

36 La confrontation de leur photographie nous 31 Divald, K.: op. cit., p. 64, pl. XII ; Divald, K.: Magyarország csúcsíveskori szárnyasoltáiai I. A Magyar Mérnök és Építész Egylet Közlönye (extrait). Budapest, 1909. p. 22, fig. 30 (gothique); Schür er, O. —Wiese, E.: op. cit. p. 214, fig. 324 (l'un des plus beaux crucifix baroques); A g g h á z y, M.: A barokk szobrászat Magyarországon (La sculpture baroque en Hongrie) I. Budapest, 1959. p. 120. 32 Henszlmann, E.: Die mittelalterliche Baukunst in Ungarn. Österreichische Revue IV/X, 1866, p. 137 ; D a n k o, J.: Münster und Abtei S. Benedicti, Szent Benedek, an der Gran. Ungarische Revue XIII, 1893. p. 13 ; Divald, K.: Csúcsíveskori szárnyasoltárok Bars és Turóc vármegyében. A Magyar Mérnök és Építész Egylet Közlönye" XLV, 1911. p. 547. 33 Divald, K.: op. cit. p. 547 (gothique). 34 Magyarország műemléki topográfiája (La topographie des monuments historiques de la Hongrie) I. (dir.: I. Genthon) Budapest, 1948. p. 148, fig. 157. Concernant la persistance des formes gothiques voiie : Baranya y, H, : Der Krucsay-Altar iu Nyírbátor. Acta Históriáé Artium VI, 1959. p. 368, et Baranyay H.: A nyírbátori minorita-templom berendezése (Le mobilier de l'église de Nyírbátor). Művészettörténeti Értesítő IX, 1960. pp. 217 — 218. Sur un problème analogue : Metz, P. : Spätgotische Reminiszenzen in der Plastik des deutschen Barock. Festschrift Friedrich Winkler. Berlin, 1959. pp. 330-339. 35 Magyarország műemléki topográfiája I. Esztergom műemlékei. (Les monuments historiques d'Esztergom I. dir.: I. Genthon). Budapest, 1948, p. 152, fig. 173. 36 Divald, K.: A besztercebányai múzeum kalauza (Guide du Musée de Besztercebánya). Budapest, 1909. p. 95 ; Divald, K.: Zólyom vármegye csúcsíveskori szárnvasoltárai (Les retables de l'époque ogivale du Comitat de Zólyom). A Magyar Mérnök és Építész Egylet Közlönye XLIII, 1909. pp. 123, 134, fig. 1; Mi ha lik, J.: « A műemlék-restaurálás pszichológiájához » (Remarques sur la psychologie de la restauration des monuments historiques). Múzeumi és Könyvtári Értesítő VI. 1912, pp. 302 — 304; Divald, K.: A besztercebányai múzeum gyarapodása (L'enrichissement du musée de Besztercebánya). Múzeumi és Könyvtári Értesítő VII, 1913. p. 232 ; Divald, K.: Felsőmagyarország gótikus szárnyasoltárairól (Sur les retables gothiques de la Haute Hongrie). Àz O. M. Szépművészeti Múzeum Évkönyvei III. Budapest, 1924. p. 28, fig. 5 ; Genthon, L: Régi magyar faszobrok. A Műgyűjtő III, 1929. p. 275 ; Péter, A.: A magyar művészet története (Histoire de l'art hongrois) I. Budapest, 1930. pp. 159, 160, fig. 85 ; G e n t h o n, S.: Meister M. S. Ungarische Jahrbücher XII. Berlin—Leipzig, 1932, p. 27 ; Hehler, A.: Ungarische Kunstgeschichte. Berlin, 1937. p. 62 ; — Vystava staré umëni na Slovensku. Praha, 1937. n° 236 a; Schürer, O.—W i e s e, E.: op. cit. pp. 79, 197, 202 ; Kampis, A.: op. cit., p. 132, repr. sur p. 301; Gerevich, L.: A felvidéki szobrászat stílusfejlődése (L'évolution du style de la sculpture en Haute Hongrie). Szépművészet (extrait). Budapest, 1943. p. 17 ; L'art ancien en Tchécoslovaquie. Musée des Arts Décoratifs. (Paris), 1957. n° 257.