Radocsay Dénes - Gerevich Lászlóné szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 18. (Budapest 1961)

POGÁNYNÉ, BALÁS EDITH: David Cox négy vízfestménye

világítási probléma, mely később az impresszionizmusban jutott teljes kibontakozásához. A budapesti vízfestményen gazdag növényi környezetből, hatalmas tölgyek, bükkök, s kis hajladozó nyírfák közül, félig eltakarva emelkedik ki a kastély romja. Az épületrészlet tömbszerűségében, csonka toronymaradványaival, világító, szögletes ablakaival, erőteljesen idézi a kenilworthi részleteket. A kompozíció monumentális, zordon egyszerűségét a tájképábrázolás bensőségessége váltja fel ; a nyáját hajtó pásztorral, a kékvizű patakkal, s a világoszöld, nagylevelű vízinövényzettel. Közel áll képünkhöz az N. Solly Cox-életrajzában

10 reprodukált Kenilworth Castle vízfestménye (59. kép). Első jelentős műveként említi, s szerinte akkoriban készítette, amikor a Simpson műkereskedő tulajdonában levő PoussinGaspard Dughet tájat másolta : ennek effektusaira és elrendezésére alapozta kenilworthi képét. Témája juhnyáj egy emberrel és kutyával, néhány fa és a Kenilworth Castle. Solly szerint 1806—7-nél nem lehet későbbi, s rámutat arra is, hogy a mester ezt az akvarellj ét is a helyszínen festette, üvegben, feloldva vitte magával azokat a színeket, amelyeket legkorábbi korszakában alkalmazott. Erősen érezni a régi vízfestő iskola kitűnő hagyományait, s Solly itt Barrett és John Varley modorára hivatkozik, akik közül az utóbbi Londonban Cox mestere volt. Meggyőződésünk szerint a budapesti rajz is ugyanezekben az években keletkezett. A Szépművészeti Múzeum harmadik rajza (61. kép) viharos táj hangulatát idézi elénk.

11 A zöldessárga mező szólén dús zöld bokrokkal benőtt mélyedésből patak kanyarog az előtér felé, jobbra barna, gyeppel borított szakadékos part. Az előtérben baloldalt nagylevelű, világoszöld talaj növény, Cox ifjúkori műveinek egyik igen kedvelt motívuma, melyről sok külön tanulmányt, vázlatot is készített.

12 A háttérben gömbölyű lombú fák közül kettős oromzatú ház bukkan elő. Az ég jobb és baloldalán viharfelhők. Az előtér szélesedő útján vöiösmellényes férfi áll, mögötte korlát. Hátrább facsonk alatt női alak. A rajz legközelebbi stiláris és motívumbeli párhuzama a „Treatise"-ben reprodukált Cloudy effect.

13 (Felhőtanulmány.) Tónusában és világítási hatásában rokon a budapesti lappal, elsősorban éppen a felhők rajzában és a színek jellegében. A ,,Treatise"-ben közölt képpel összevetve a mi tornyosuló felleges tájunkon bizonyos nyerseség nyüvánul meg, bár a természetet igen sok kifejező erővel és gazdag realitással ábrázolta. Cox első korszakának egyik kedvelt és jellegzetes motívuma a Temze partja. 1804-es londoni letelepedésétől kezdve eleinte ceruzával, később akvarellsorozatokban örökítette meg a Temze-táj szépségeit. A londoni műkereskedők tucatját 2 guineáért vásárolják abban az időben, amikor Cox John Varley rajziskolájában fejlesztette képességeit, annál a mesternél, akinek egy időben Turner is tanítványa volt. Megfesti a rakpartokat, a partokon látható házakat, a mólókat, hidakat, lehorgonyzott vízijárműveket, a Westminster-apátság nemes tornyát, s a park méltóságteljes fáit. Etont és Windsort s a folyópart más nevezetes részletét. Ezeken erőteljesen érzékelteti a napszakot, különböző világítási effektusokkal, sokszor a címben is feltüntetve. A Szépművészeti Múzeum Temze-parti tájat ábrázoló vízfestménye (62. kép) is ennek a sorozatnak egyik igen szép példája.

14 A lapos partszegélyen látható egyenestörzsű fák csoportja és a sötét előtér vízinövényei vissza10 Solly, N. N.: id. m. 16. 11 Tájkép tornyosuló felhőkkel. Vízfestmény. 138 X 315 mm. Ltsz. 3085 (E. 23.39) 12 Finber g, A. J.: David Cox (Drawings of David Cox). London, é. n. XI. tábla13 « A Treatise ...» 7. old. LXVII. tábla. Cloudy effect. 14 A Temze partján. Vízfestmény. 179 X 245 mm. Ltsz. 3083 (E. 23.40) ; Külföldi mesterek rajzai XIV—XVIII. sz. — O. M. Szépművészeti Múzeum Grafikai kiállításai XII. Budapest, 1911. 2. sz.