Radocsay Dénes - Gerevich Lászlóné szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 18. (Budapest 1961)
POGÁNYNÉ, BALÁS EDITH: David Cox négy vízfestménye
Examples in Outline Effect and Colouring. London, 1814. 3 található meg a mi tájképünkön szereplő kőhíd ábrázolása „Near Birmingham" jelzéssel (56. kép). A művész szülőföldjének emlékét idézi a kőhíd. Cox a birminghami fegyverkovács fia, 1805-ben, egy évvel londoni letelepedése után, hazalátogatott szülővárosába. Előzőleg díszletfestőként működött, Bristol, Liverpool, Manchester s más városokban. Szülővárosából Charles Barberrel, egykori rajztanárának fiával észak-wales-i utazásra indult ekkor, hogy vázlatokat készítsenek Merioneth és Carnarvonshire zord vidékeiről. G. R. Redgrave 4 közli Coxról írt összefoglaló tanulmányában, hogy 1805. évi utazásán készített műveit általában könnyed vonásokkal veti oda, bár részletesen, konkrétan megrajzolva, néhol finoman árnyalva. Azok a rézkarcba áttett rajzok, melyekből a Treatise" első oldalain egész sorozatot találunk Birmingham, Észak-Wales, Merionetshire, Dinas Mowddwy, Warwickshire aláírásokkal, ezek szerint 1805-ben készültek. Két másik életrajzírója, Hall és Solly 5 is rámutat arra, hogy Cox eleinte ceruzarajzokat készített, majd tusrajzokat kevés lavírozással. Ilyen fajta rajzai főleg 1805. évi észak-walesi utazására esnek. Hall azt is említi, hogy tulajdonában van egy ilyen tusrajz : „Half a mile from Dinas Mowddwy July 17 th. 1805 D. Cox" jelzéssel a hátlapon. 6 A „Treatise"-ben közölt birminghami kőhíd ábrázolása is tehát így erre az évre esik. Jellemző Coxra, hogy az egyszer jól megfogott és megkedvelt motívumot, formai elemet több változatban örökítette meg. így a szülőföldjének emlékét idéző kőhidat is, igen vázlatos tusrajzból gazdag színezésű vízfestménnyé fejlesztette, s a hazatérő juhnyáj ábrázolásával hangulatos életképi táj megoldássá alakította. Rajzunk egy másik stiláris és motívumbeli párhuzamát egy Surrey-i látképben találtuk meg (58. kép) —- ugyancsak a ,,Treatise"-ben színes akvatintában, 7 A lemenő nap sugaraitól megvilágított, hosszú árnyékot vető juhnyáj ugyancsak szembenézetben vonul, de itt a híd kőkorlát) a helyett palánkkerítés és egy erdősáv fogja össze a kompozíciót. Ennek az ábrázolásnak a színleírását is megadja Cox. A színek még az akvatintának a Stúdió külön számában közölt színes reprodukciójában is emlékeztetnek a budapesti vízfestmény színeire. A mi tájképünk is egynéhány évvel készülhetett későbben a kőhíd rajzánál : színvilága szerint a mester korai korszakának gazdag darabjai közé tartozik, de kissé sötét tónusát, súlyosabb kezelését, aprólékosabb rajzstílusát figyelembe véve — pl. a kőhíd rajzában az erős ragaszkodás az első változathoz-—, nem tennénk keletkezési idejét az első korszak végére. A múzeum Rom a fák köiött (60. kép) című tájképéhez 8 is több analógiát találtunk a „Treatise"-ben reprodukált művek sorában. Előadásmódja, stiláris sajátosságai igen emlékeztetnek az ott publikált Kenilworth Castle 0 részletét ábrázoló változatokra. A Kenilworth Castle-ről négy, rajzban teljesen azonos megoldású képet közöl a ,, Treatise", de különböző megvilágítású effektusokkal, mintha Babits versét illusztrálná . . .,, aki ugyanazt a tájat reggel, délben, délután és este újra s újra festi, fények játékát tanulja ..." Ebben a korai Cox vízfestmény sorozatban erőteljesen felvetve már megvan az az angol tájfestőket olyannyira foglalkoztató 3 Facsimilében a « The Studio » 1922. évi külön számaként jelent meg. 4 Redgrave, G. R.: David Cox and Peter de Wint. London, 1895. 11. 5 Hall, W.: A Biography of David Cox with Remarks on His Works and Genius. London, 1881. 16 ; Solly, N. N.: Memoir of the Life of David Cox (Member of the Societv of Painters in Water Colours). London, 1873. 17. 6 'Hall, W.: id. m. 16. 7 <<A Treatise . . .» LXIX. tábla. « Afternoon effect. Vieuw in Surrev. » 8 Vízfestmény. 199 X 321 mm. Ltsz. 3084 (E. 23.40). 9 « A Treatise ...» XXXIII. tábla, 1-2 sz. XXXIV. tábla 3-4 sz. Part of Kenilworth Castle.
