Radocsay Dénes - Gerevich Lászlóné szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 18. (Budapest 1961)

H. TAKÁCS MARIANNE: Sebastian Vrancx festménye a Régi Képtárban

werpeni évek elejére tehető.. A Párma melletti Villa Colorno belekomponálása a képbe és az 1600-ból datált és a pármai múzeumban levő két kis kép azt valószínűsíti, hogy a fiatal festő megfordult ebben a városban, talán dolgozott is valamit a Farnese-család számára. Ez azonban csak feltevés, kétségtelen az, hogy a budapesti kép előbb keletkezett, mint a nápolyi múzeumban levő, 1615-ben készült „Villa Medici kertje". Ez és az 1633-ból való „Tékozló fiú" mind a figurák elrendezésében, mind a táj megalkotásában flamand hatást tükröz. Hogy mindhárom kép olaszországi vázlatok alapján készült, esetleg metszetek segítségével, arra az a tény is vall, hogy bár Németalföldön a kertkultusz a XVII. század első felében meglehetős erős volt, de a vidéki kastélyok, mulató-paloták, nyaralók szűkreszabott parkjait francia modorban rendezték be.6 A nyírott sövények, pontosan kicirkalmazott virágágyak számos németalföldi képen szerepelnek,

27 Vrancx azonban ilyen tárgyú képeit mindig olasz emlékképei után készítette. Az amiben a három festmény különbözik, elsősorban az időközben eltelt évtizedeknek köszönhető. A budapesti képen a manierista modor világosan megmutatkozik, nemcsak a képről sugárzó általános szellemben és a festő táj és figura felfogásában, de a csendéleti és szobrászati részletekben is. A budapesti képen szereplő étkező társaság lehet olasz is, a hölgyek a XVII. század első éveinek magasított frizuráját és ruháját hordják, az urak oldalán kard, zekéjük, széles nemezkalapjuk elképzelhető Itáliában is (mintha olasz „félvilági hölgyekkel" szórakozó északi urakat festett volna le),

28 a komédiások azonban csak olaszok lehetnek. Ha részletesen összevetjük a budapesti képet a hasonló topográfiai emlékképen alapuló, azonos kompozíciós elveket megvalósító nápolyi képpel, azt látjuk, hogy az utóbbinak figurái Flandria talajáról származnak. Itt is olasz palotát, még hozzá kétség kívül meghatározható palotát ábrázol a festő, a csaknem azonos építészeti elemek azonban barokkosabbak, mint a budapesti képen, a kariatidák manierista karcsúsága nehézkessé vált, a pesti kép kecses Gianbologna-i megnyújtott Vénusza a flamand szépségideálnak megfelelő formákban jelentkezik. A budapesti képen szereplő szakállas komédiás, mely Pozzoserratonál két helyen is szerepel,

29 azt a gondolatot veti fel, hogy talán élő alak után, valamely Velence-szerte híres Commedia dell'arte színész után mintázták. A vizet okádó ágaskodó ló a pesti képen az olasz Pegasus-motívum

30 szokványos szökőkútba épített formája, míg a nápolyi képen barokk átköltésben szerepel. A budapesti kép minden eleme, formája, csendéletszerűen felépített részlete arra vall. hogy a festő a XVI. század utolsó negyedének manierista nemzedékénél szerezte példaképét. Ugyanígy a nálunk oly vonzóan megfestett Vénusz szobor Pozzoserrato Kassel-i képén szökőkútfiguraként, egy Jan Müller rajzon, a rajz után készült metszeten és 26 Vö. G o t h e i n, M. L. : Geschichte der Gartenkunst, Jena, 1926. II. XI. fejezet 99 —125. Az általa közölt Harrewyn metszet, mely Rubens antwerpeni kertjét ábrázolja (374. kép), mind az 1615-ös, mind az 1633-as Vrancx-i kertábrázoláshoz hasonló típust mutat, a budapesti azonban az itáliai parkokkal egyezik. 27 Pl. a budapesti Szépművészeti Múzeum tulajdonában levő Cornelis Cornelisz. van Haarlem „Bacchanália" hátterében ábrázolt park. 28 Erre vall az, hogy hasonló hajviseletű nők csak Cesare Negri 1604-ben Milanóban megjelent „Le Gratie d'Amore" c. könyvének táncosai között („II torneo amoroso — balletto a due" — „II grazioso — balletto a tre" — „II villanico — ballctto a quattro") és Franco „Habiti" c. könyvében, a kurtizánok viseletét ábrázoló lapokon (Abito delle cortegiane prencipale) fordulnak elő. 29 G. de Jode—Pozzoserrato „Karneváli jelenetén" (Képe: Hollstein, F. W. H.: id. m. IX. 205.) és az egykori Karácsonyi-gyűjtemény Pozzoserratonak tulajdonított képén, valamint a Matham — Vrancx „Lázár lakomáján." 30 Ilyen van a Villa Bagnaia (Lanté) Pegasus-kútján és a Villa Aldobrandini (Frascati) Parnassus-szökőkútján. 9* 131