Radocsay Dénes - Gerevich Lászlóné szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 18. (Budapest 1961)
H. TAKÁCS MARIANNE: Sebastian Vrancx festménye a Régi Képtárban
nak, 19 a kép mégis a lehető legjobban tudósít minket arról, hogyan is zajlott le egy ilyen ünnepség Velencében. A fedett, oszlopos teraszon lakomázó álarcosok, az ágáló komédiások az ismert G. de Jode metszethez hasonlóan jelennek meg.0 Az elrendezés a Karácsonyi-féle képen középponti, a metszetben a lakomázok a bal sarokban teraszon ülnek oszlopok alatt. A színtér a metszeten Velence, a képen a terra-ferma a háttérben havasokkal, mint a mesternek kompozícióban a metszethez közelebb álló, de a táj és építészet-szobrászati elemek tekintetében az előzőhöz kapcsolódó kasseli képén, mely a típus egyik legjelentősebb darabja. 21 A képen loggián étkező társaságot mutat be a festő ; baloldalt elterülő park, a kútszobor női aktja akár a budapesti Sebastian Vrancx festményen is szerepelhetne, mint ahogyan számos elemnek mindkettőn való jelenléte szinte közös forrásra enged következtetni. Ugyanez állapítható meg a trevisói Capella dci Rettori del Monte di Pietà falképsorozatán levő hasonlótárgyú és felfogású képéről, Pozzoserrato egyik főmű véről is. 22 A különbség azonban Pozzoserrato képei és Sebastian Vrancx hasonló festményei között az, hogy míg Pozzoserrato mindig loggiák védelmében helyezi el az étkezőket, olasz módra és olasz szokás szerint, addig Vrancx figuráit szabad térbe komponálja. Toeput-Pozzoserrato nemcsak ebben maradt meg a velencei sémánál, de figuráinak típusait is második hazájának népe közül vette. Jobban közelíti meg Vrancx komponáló és emberábrázoló modorát az ugyancsak honfitárs Paul Brill. A Louvre rajzgyűjteményében őrzött „Folyóparti villa lát képé "-n 2:! ugyanolyan parkot, teraszt, pergolát választott háttérnek, mint Vrancx a budapesti képen. Alakjait, a flamand divat szerint felöltöztetett, karcsú, gyorsmozgású figurákat, ugyancsak szabadban, az előtérben szétszórva helyezte el. A cselekmény itt is része a tájnak ; Toeputnál a táj inkább háttérként és a környezet jelzésére szolgál még ott is, ahol a figurákat a szabadba helyezi, mint a nagyon olaszos „Vendégség a szabadban" c. képén és elveszett előrajzán. 24 Táj és figurák egységét, mely a kor flamand művészetében oly természetesen jelentkezik, ez az Itáliában élő mester kevés kivételtől eltekintve nem tudta megvalósítani. 25 Tiszta tájain a figurák csak staffage-ként kapnak helyet, figurális képein pedig a táj alárendelt szerepet játszik. A budapesti képet Sebastian Vrancx oeuvre-jében vizsgálva azt tapasztaljuk, hogy az a mester Itáliában készült képei között mintegy utolsónak, vagy az ant19 Karnevál, o., v., 128 X 160 cm. Egykor a pozsonyi Dantsek-Dayka gyűjteményben mint „Giovanni Schiavone il Meldolla", a Karácsonyi-gyűjtemény 1930-as árverésén (Berlin, Internationales Kunst- und Auktions-Haus, 32. sz., 7. tábla) mint Toeput, az 1937-es budapesti árverésen (Postatakaiékpánztár, 7. sz. XI. tábla) mint Leandro Bassano. A képhez igen közel áll, talán azonos kézről is beszélhetünk mindkettőnél, a kölni Sebastian Vrancx-nak tulajdonított „Karnevál" (Közölve : S e c k e r, H. F.: Die Galerie der Neuzeit . . . Köln, 1927. 3. tábla). 20 Közli: Menegazzi, L.: Ludovico Toeput (il Pozzoserrato), Venezia, 1957. Kny. 184. 24. kép. 21 „Lázár lakomája" Kassel, Gemäldegalerie. 22 Közölve : Menegazzi, L.: id. m. 22. kép. Vö. még az ugyancsak e dolgozatban közölt zürichi rajzzal. 26. kép, 185. 23 Id. m. 78. kép, 212 és a „Paul Brill iskolája 1 ' meghatározású hasonló tárgyú képpel a velencei Ca' d'Oro-ban, uo. 77. kép. E csoporttal mutat rokonságot Paul Brill braunschweigi rajza is „Róma látképe a Monte Cavallóról." 24 Id. m. 26. és 27. kép. 25 Ilyen kivétel a Pozzoserrato oeuvre-jében eléggé szokatlan „Koncert a szabadban" (Museo Civico, Treviso) és a bajor állami gyűjteményekben 1951-ben Peltzer által Pozzoserratonak tulajdonított ..Pihenés vadászat közben" (Arte Veneta, 1951. 122.).
