Radocsay Dénes - Gerevich Lászlóné szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 17. (Budapest 1960
GARAS KLÁRA: Carlo Innocenzo Carlone
Join alig foglalkozott. Nem ismerjük hitelesen a bécsi templomokba festett freskók és oltárképek (leopoldstadti plébániatemplom mennyezetképe, paulanus-templom freskója (1714?), az alsergrundi Waisenhauskapelle Borr. Szt. Károly oltárképe, a ferences templom oltárképe stb.) keletkezésének idejét sem. Carlone egyik bécsi főműve, az allegorikus mennyezetkép, Daun marsall palotájában alighanem 1716ban, az alsó-ausztriai Gross-Sieghart s plébániatemplomának freskói valószínűleg 1727-ben keletkeztek (69. kép). 17 A Carlonera vonatkozó adatok hiányossága s az a körülmény, hogy munkássága az idők során szinte feledésbe ment, tette lehetővé, hogy utóbb még hiteles alkotásait is elvitassák tőle. így a korabeli életrajzban közelebbről meghatározott hetzendorfi freskóját, a díszterem mennyezetképót az újabb szerzők tévesen Daniel Gran művének tartják. 18 Az Apollo diadalát, illetve az évszakok allegóriáját ábrázoló festmény feltehetően ugyancsak a húszas években készült, Füssli tanúsága szerint Carlone a megbízást Liechtenstein hercegnő közvetítésére kapta. 19 A monarchia feudális köreivel való kapcsolata, közelebbről azonban talán Johann Bernhard Fischer von Erlach támogatása biztosította Carlone számára egyik következő nagy megbízását, a prágai Clam-Gallas palota kifestését. A palotát, Prága egyik legszebb barokk épületét Fischer von Erlach építette újjá 1727—30-ban. Carlone 1727. márc. 15-én kötötte meg a szerződést Gallas gróffal s vállalta, hogy három év alatt 6000 aranyért a palota egész második emeletét freskókkal díszíti. 20 A lépcsőház tükörboltozatára Apollo diadalmenete, a fény allegóriája került kissé zsúfolt, mozgalmas — két részre tagolt kompozícióban. Az egyik emeleti teremben (ma olvasóterem) a bécsi Daun palota allegóriáját látjuk viszont némi változtatással. Az ovális képmező felső részében itt is, mint Bécsben, az olympusi istenek trónolnak, középen Jupiterrel, a képmező alsó karéjában bal felől egy lefátyolozott fiatal nő — mellette Venus Ámorral és Minerva — nyújtja kezét a szárnyas Merkúrnak, aki e jelképes csoportot a jobboldali képrésszel, a félkörben elhelyezett istenalakokkal kapcsolja egybe. Míg azonban a Daun-freskón Merkúr mellett közvetlenül Herkules és Mars következett — a marsall hadierényeit jelképező istenek—, Prágában Chronos foglalja el a helyüket. A háttal forduló Ceres, a kényelmesen heverő Bacchus csoportja mindkét freskón csaknem azonos. A berlini múzeum egy eddig közelebbről meg nem határozott Carlone-vázlata 21 csoportról csoportra, részletről részletre s a jelzett keretkivágásban is megegyezik a Gallas palota menynyezetképével s így a lendületes, mozgalmas tanulmányban a freskó olajmodelloját ismerhetjük fel (70. kép). Az egyik következő terem hosszú, keskeny mennyezetképén a tudomány és művészetek allegóriáját örökítette meg a festő a magasban 17 A hagyomány szerint Carlone mintegy tíz esztendőt töltött Bécsben. A húszas évek elején még rendszeresen szerepel a bécsi anyakönyvekben : 1720. aug. 31-én keresztelik fiát Johann Baptistet, aki 1722. nov. 28-án hal meg ; 1723. szept. 17-én leányát, Ludmilla Mariát. A festő ekkoriban a Grabenen a Datenriedersches Haus-han lakik. (Quellen zur Geschichte der Stadt Wien. Wien, 1908. 225, 331.) A Gallas palota kifestésé idején azonban már Prágában él családjával, kisleányának Mária Josefának halálát már itt jegyzik fel az anyakönyvek 1729. jan. 13-án. (Památky Archeologické XXIX, 1917. 52.) 18 Österreichische Kunsttopographie. II. Wien, 1908. 39. old., 47—48 ; kép; K n a b, E. : Daniel Granals Zeichner. Wiener Jahrbuch für Kunstgeschichte XV. 1953. 160; Zykan, J. az Österreichische Zeitschrift für Denkmalpfl ege-ben (V. 1951. 119) a freskók restaurálása kapcsán helyesen Carlone nevét veti fel. 19 Füssli, (id. m. 224) ,,. . . die Fürstin Liechtenstein verschaffte ihm diese Arbeit". 20 Carek, J. : Palac Clam-Gallasovsky. Praha, 1941 ; P r e i s s, P.: Prahou za italskym umnënim. Praha, sajtó alatt. 21 Ltsz. 2003, olaj, vászon, 64,5x85,5 cm. 1927, a berlini Galerie Ch. Burlet-től.
