Radocsay Dénes - Gerevich Lászlóné szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 17. (Budapest 1960

GARAS KLÁRA: Carlo Innocenzo Carlone

Szt. Miklós templom számára (Szt. Mihály vázlata német műkereskedelemben).

0 A szignatúra tanúsága szerint 1712-ben készül a Kirchberg-am-Wagram-i plébániatemplom Szt. István oltárképe. 1715-ben már Bécsben él, ez időtől fogva gyakran szerepel a bécsi anyakönyvekben a népes olasz művészkolónia különböző családi eseményeivel (keresztelők stb.) kapcsolatban.

7 Pályáját is bizonyára a kitűnő családi kapcsolatok egyengetik, rokonai, a Carlonek, Alliok, Bussik, Corradinik döntő szerepet játszanak a császárváros művészeti életében. 1715-ben egyik anyai hozzátartozója, Paolo d'Allio hívja fel Maximilian lambachi apát figyelmét Carlonera s értesíti, hogy a festő majd vázlatot küld Bécsből a Szentháromság templom oltárképéhez.

8 1717-ben Carlone a linzi Landhaus tanácstermének azóta elpusztult mennyezetképét festi Ausztria és a négy rend (,,

Prälatenstand. Herrenstand, Ritterstand, Bürgerstand") allegorikus ábrázolásával." 1718-ban a lambachi apáttal a Szentháromság kápolna kupolájának kifestésére köt szerződést s ugyanarra az esztendőre elvállalja Eberhard Ludwig Württemberg! herceg megbízásából a ludwigsburgi udvari kápolna kifestesét. A ludwigsburgi freskó (s a kápolna főoltárképe, az Utolsó vacsora) 1719—20-ban elkészül, az 1719-ben megkezdett lambachi munka Francesco Messenta architektúrafestővel azonban csak többszöri megszakítás után, 1723 ban nyer befejezést, miután Carlone közben Ludwigsburgban s Bécsben, Amália császárnőnek is dolgozik.

10 A mestert ekkoriban már elhalmozzák megbízásokkal, a feladatok valósággal egymásra torlódnak. 1721-ben Franz Ludwig érsek, trieri választófejedelem megbízásából a wroclawi (Breslau) székesegyház Kurfürstenkapelle-jének mennyezetképét festi (Szt. Mihály legyőzi a démonokat, a pendentif okon a négy egyházatya és négy evangélista)

11 s ugyanaz év nyarán Savoyai Jenő herceg számára is dolgozik Bécsben. A kiváló hadvezérrel, a korszak egyik legjelentősebb mecénásával való kapcsolatára vonatkozóan nincsenek közelebbi adataink — Füssli életrajza szerint Carlone Linzből a herceg hívására ment Bécsbe. Savoyai Jenő a bolognai Marcantonio Chiarini mellett Carlonet bízza meg újonnan felépülő nyári palotájának, a Belvederenek festői díszítésével ; a felső-Bei vedereben a kápolna mennyezetképét (Atyaisten angyalokkal), az egyik földszinti szoba freskóját (Apollo és Aurora elűzik a sötétség démonait) s a nagy márványterem allegorikus mennyezetképét Carlone festi (Gaetano Fanti architektúra-festő közreműködésével). A Savoyai Jenőt dicsőítő freskó, jóllehet az ausztriai barokk festészet egyik legjeG 1 1 g, A. : Die Künstlerfamilie Carlone. Mitteilmigen der Kais. Königi. Centralkommission V. 1879. 57, szerint Carlone 1718-ig állt a passaui érsek szolgálatában. 7 1715. jún. 25. és 1716. aug. 18. Santino Bussi kisfiának keresztelésén, 1715. dec. 9. Donato Felice Allio leányának keresztelőjén szerepel mint keresztapa, Quellen zur Geschichte der Stadt Wien. VI. 1908. 225. 8 Österreichische Kunst topographic XXXIV. Stift Lambach. 472. a lamhachpaurai munkák ] észlelés dokumentációjával. 9 Schmidt, J. : Linzer Kunstchronik III. Linz, 1952. 184. 10 A ludwigsburgi munkálatokra vonatkozó levéltári adatok alapján 1. Fleischh a u e r, W. : Barock im Herzogtum Württemberg. Stuttgart, 1958. 216 etc. ; Füssli tanúsága szerint (id. m. 222) Carlone egy Szent Család képet festett Amália császárnőnek. 11 A választófejedelem a császárnő fivére volt ; a kápolna építője Fischer von Erlach, a stukkátor Santino Bussi. Mindketten szoros kapcsolatban álltak Carloneval, aki Fischer von Erlach számos más építkezésénél (Prága, Gallas palota stb.) is közreműködött mint festő. Lav a gnin o, E. : Gli artisti Italiani in Germania. Roma, 1943. 17, 36, azon megjegyzése, hogy Breslauban Carlone a kastély több termét is díszítette, téves.