Radocsay Dénes - Gerevich Lászlóné szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 17. (Budapest 1960

GARAS KLÁRA: Carlo Innocenzo Carlone

lentősebb emléke, kevéssé ismert s a művészeti iroelalomban is alig szerepel. 12 A ba­rokk fejedelmi apoteozisok általánosan elterjedt típusának megfelelően a dicsőített hőst római triumfátor öltözetben a mennyekben trónolva ábrázolja az erényeket jelképező égi alakok kíséretében. 13 Balját a kivont kardot tartó Justitiának (fölötte puttó a mérleggel) nyújtja, fejénél az Esz áll az Okosság tükrével, jobbján az Erény sugárfényes géniusza a lándzsával. A címerpajzzsal díszített trón felső részénél puttók lebegnek koronával s az Idő, Chronos a kaszával ; a széles téglalapban el­nyúló képmező alsó felében a leigázott ellenség, letaszított démonok helyezkednek el (65. kép). Ez az ábrázolás azután többször is szerepel különböző változatokban Carlone oeuvre-jében s szorosan kapcsolódik néhány újabban felbukkant vázlatához. A grazi Joanneum egy olaj vázlatán (66. kép) ugyancsak fekvő formátumban ovális kivá­gásban de átellenes elrendezésben megtaláljuk a bécsi kompozíció központi részletét, a trónoló hadvezér azonban ezúttal jobbját nyújtja a csaknem azonosan ábrázolt Justitiának, míg balján Herakles, az Erő megszemélyesítője helyezkedik el a bunkóval. 14 Az összkép egyszerűbb, a mellékalakok sűrűjét itt csupán néhány puttó­csoport s a baloldalon néhány allegorikus szereplő helyettesíti. A grazi vázlat fő­csoportja, a hős. Justifia és Herakles szinte pontosan ismétlődve tér vissza — ezúttal azonban már álló formátumú kópmezőben — Carlone egy újabban Londonban fel­bukkant olaj vázlatán (67. kép) s a bécsi Albertina egy eddig tévesen nápolyi mester­nek tulajdonított tollrajzán. 15 Az olajvázlat és a rajz csaknem teljesen megegyezik, utóbbi, a pontosan körvonalazott keretformából, gondos kidolgozásból következ­tetve, a kivitelezés alapjául szolgáló modello lehetett. A mindeddig ismeretlen ren­deltetésű, karéjos ovális mennyezetképvázlat a fejedelmi és hősi erények jelképeivel, a sisakos, zászlós Bellonával, s a leigázott és foglyul ejtett ellenséggel nyilvánvalóan a korszak valamely hadvezér-uralkodójának dicsőségét volt hivatva hirdetni. Carlone különben a már egyszer kialakított apoteozis-sómát a legkülönbözőbb összefüggés­ben ismételten alkalmazza, s a Karl Wilhelm Friedrich őrgrófot dicsőítő ansbachi nagy mennyezetkópen (1734) is a Belvedere-freskóról ismert allegorikus főcsoporttal találkozunk, ezúttal békésebb vonatkozásban, a művészetekkel kapcsolatban (68. kép). 16 A Belvederen kívül Savoyai Jenő schlosshofi kastélyában is foglalkoztatta Car­lonet, aki 1725-ben a kápolna mennyezetkópét festette. A mester ezidőbeli ausztriai munkáinak meghatározása, datálása eléggé bizonytalan, a művekkel a szakiroda­12 Az Oberes Belvedere-ről szóló újabb kiadványok a márványterem freskóját rendszerint mestemév nélkül említik. (Galerie des 19. Jahrhunderts. Katalog der Neu­aufstellung. Wien, 1954. etc.) Engerth, E. : Catalog der K. K. Gemälde-Gallerie im Belvedere zu Wien. Wien, 1864. még helyesen Carlone műveként idézi. 13 A XVIII. század első felének egyik leggyakoribb ábrázolása a hős-allegória. Hasonló összefüggésben 1. Rottmayr freskóján a bécsi Liechtenstein Gartenpalais ban (1705), Clúarini menny ezetképén a Daun palotában és az Unteres Bel ved ereben, Crosato Savoyai Eugent dicsőítő mennyezetképén (Wien) stb. 14 Österreichische Zeitschrift für Denkmalpflege IX. 1955. 29 old., 47. kép. 15 London, műkereskedelem, olaj, vászon, 83,9x55,9 cm. The Burlington Maga­zine XCVII, 1955 ; S t i x, A. — Spitzmüller, A. : Beschreibender Katalog der Hand Zeichnungen in der Albertina. Die Schulen Ferrara, Bologna, Parma und Modena, der Lombardei, Genuas, Neapels und Siziliens VI. Wien, 1941. 58. old., 145. tábla, 653. sz. Az Albertina Carlone felírású Krisztus a kereszten vázlata (id. m. 560. sz., 121. tábla) korábbi, valószínűleg a genovai Carlonek műve. 16 A Belvedere-freskó baloldali, legfelső allegorikus alakja a müncheni Reuschel gyűjtemény egy mennyezetvázlatán is szerepel önálló motívumként, Sammlung Wilhelm Reuschel. Ölskizzen und Entwürfe des 18. Jahrhunderts aus Süddeutschland und Öster­reich. München, 1959. 10. sz.

Next

/
Thumbnails
Contents