Radocsay Dénes - Gerevich Lászlóné szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 17. (Budapest 1960
FENYŐ IVÁN: Ismeretlen Carracci rajzok
A budapesti rajzgyűjtemény egy pompás vázlatot őriz a szóban forgó fiú felsőtestéhez (28. kép). 14 A fej szelíd szépsége, a passzív arckifejezés a Szépművészeti Múzeum másik rajzán látható fejhez hasonlít ós lényegesen eltér a metszeten ábrázolt férfi brutális arckifejezésétől. A metszetek láttán nemigen jut eszünkbe, hogy Lodovico festményének rudat lenyomó férfi-alakja egyenes leszármazottja a bolognai Pinacoteca 1592-ből keltezett „Keresztelő Szent János prédikációja" című képén látható szép evezős fiúnak. Annál inkább emlékeztet erre a fiúra a budapesti fólalakos vázlat s egyúttal a teljes kompozíció fiatal munkása. A budapesti félalakos vázlat Annibale Carracci hatását is világosan mutatja. Az irodalomban csak egy-két mondatban találtunk utalást arra, hogy a Carracci család kétségtelenül legjelentősebb tagja, Annibale, is hathatott a nála öt évvel idősebb Lodovicora. A budapesti szép fél akt a legjobb példa arra, hogy Annibale rajzstílusának hatása alól, különösen ahogyan az a római években kiterebélyesedett, Lodovico sem vonhatta ki magát. Lodovicora vallanak azonban a fólakt rajzánál található anatómiai bizonytalanságok, elrajzolások. A freskóhoz készült teljes budapesti vázlaton különösen torzra sikerült a kusza vonásokkal rajzolt alak a lap jobb szélén, aki két felemelt karjával a rudat a kőtömb alá feszíti. De a rajzon mégis több benne az élet és a mozgás, mint amivé a metszetek szerencsétlen megjelenésű szakállas munkása lett. — Visszatérve a kiindulási ponthoz, ismét felvetjük az eredeti-másolat kérdését. A rajz legközelebbi rokona Lodovico raj z-oeuvrejében a már említett „Totila látogatása" lap ugyancsak a budapesti múzeumban, amelyet — mint írtuk — Giovannini metszetével együtt Hoffmann Edith publikált 1927-ben. Rajz és metszet között teljesen hasonló értelmű különbségek vannak ennél az ábrázolásnál is mint a „Kőtömb elmozdítása" rajzon és a hozzá tartozó Giovannini metszeten. E rajz stílusa annyira azonos a „Totila látogatása" lap stílusával, hogy itt csak azonos kéz munkájáról lehet szó. Amennyiben a két budapesti rajz másolat lenne, mint a „Kőtömb elmozdítása"-nál Hoffmann Edith feltételezte, abban az esetben nem a freskó vagy a metszetek másolata, hanem Lodovico egy korábbi vázlata után készülhetett, amely még eltért a végleges megfogalmazástól. Véleményem szerint a rajz azonban —csak úgy mint a „Totila látogatása" — annyira Lodovico sajátos rajzstílusát képviseli, hogy a mester sajátkezű müvének kell tartani és igen érdekes, fontos dokumentuma a S. Michèle in Bosco templomban levő freskóciklus keletkezésének. 15 Kiváló kutatók véleménye egyezik meg abban, hogy Annibale Carracci nagyszabású freskóműve a Galleria Farneseben éppen olyan jelentős az architektonikusmonumentális festészetben, mint Caravaggio forradalmi újítása a festészet más területein. A munkát Annibale a Camerino Farnese dekorációjának befejezése után, minden valószínűség szerint 1597-ben kezdte meg. Ekkor érkezik Agostino is Rómába, hogy a nagy feladat elvégzésénél öccse segítségére legyen. A munkát 1604-ben fejezték be. Ismeretes, hogy a freskók kivitelezését nagyarányú tervezések előzték meg. Annibale rengeteg rószletvázlatot rajzolt e munkához és tudjuk, hogy Francesco Angeloni — Agucchi, Domenichino és Bellori barátja — büszke volt a 14 Meghatározása Antal Frigyestől származik. Ltsz. 1817. Fekete kréta, kék papíron. 246 X 238 mm. A Reynolds-, Poggi- és Esterházy- gyűjteményből, ahol Annibale Carracci, majd Domeniehino művének tartották. Lásd: Bodmer, H. : id. m. 120. old., 5. sz. és 148. old., 5. sz. és Hoffmann E. : id. m. 12, 20. 15 Sokkal inkább a L. Carracci freskó után készült másolatként hat a Geiger-gyűjtemény azonos tárgyú rajza, az előtér Lodovicotól annyira idegen alakjaival. Pl an i s c i g, L.—V o s s, H. : Handzeichnungen alter Meister aus der Sammlung Dr. Benno Geiger. Wien, (é. n.) 31. tábla. — Éppen így példa a kompozíció után készült másolatra, az Uffizi rajzgyűjteményének lapja (3809. sz.).
