Radocsay Dénes - Gerevich Lászlóné szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 17. (Budapest 1960

FENYŐ IVÁN: Ismeretlen Carracci rajzok

birtokában levő 600 Carracci rajzra, amelyek legtöbbje vázlat volt a Galleria Far­nese freskóihoz. Ezek egy része előbb Pierre Mignard festő, majd Pierre Crozat s végül a Louvre rajzgyűjteményébe került. Ott őrzik ma is Annibale legtöbb rajzát és a Farnese freskókhoz készült rajzvázlatok is ott láthatók a legnagyobb számban. 16 Az 1956. évi bolognai Mostra dei Carracci-n ötvenhat olyan rajzot mutattak be, amelyek a Galleria Farnese vei vannak összefüggésben. A budapesti Szépművészeti Múzeum rajzgyűjteményében két, eddig publiká­latlan rajz van, amely ehhez a freskóműhöz készült. Mindkét lap a Bacchus és Ariadne diadalmenetét ábrázoló festmény részletvázlata. Az egyik igen nagyméretű rajz azt a bacchánsnőt ábrázolja, aki feje felett dobját verve vad forgásban ott táncol Bacchus és Ariadne kecskefogata előtt. A vázlat ruhátlan nőalakja mozgá­sában teljesen megfelel a freskó bacchánsnőjének (29—30. kép). 17 Nem kétséges számomra, hogy Annibale Carracci sajátkezű munkája. A Szépművészeti Múzeum olasz másolatanyagában egy rendkívül bájos amo­rettet ábrázoló rajzra lettem figyelmes (31—32. kép). 18 A rajz könnyed, leheletfinom stílusa rögtön Annibalenek a Farnese freskókhoz készült vázlataira emlékeztetett. Meg is lelhető ez a kis puttó a Diadalmenet alakjai között. Ott tekint ki a képből, jobboldalt lent, a földön elnyúlva fekvő félmeztelen, hatalmas nőalakra támasz­kodva. Elég rajzunkat az attribució megerősítésére a windsori gyűjtemény két Cupido-vázlatával, továbbá a besançoni múzeum fáklyáért verekedő, hasonlóan bájos puttóival összehasonlítani. 19 — A budapesti rajz nyúlánk amorettje pufók arccal, kövér karokkal tér vissza a freskón. Hasonló és nagyobb különbségek vázlat és végső megfogalmazás között Annibalenál lépten-nyomon találhatók. Éppen a freskó jobb oldalán fekvő, már említett hatalmas nőalakkal kapcsolatban tudjuk, hogy Annibale erre a helyre eredetileg férfialakot akart helyezni. A Louvre Annibale Carracci rajzai között van egy férfi modellről készült szép aktvázlat. Az alak moz­dulata teljesen a freskón ábrázolt nőalaknak felel meg. 20 Mindenesetre a freskón ez a figura nagyobb metamorfózison ment át, mint az amorettvázlat a budapesti rajztól a kivitelezésig. A Galleria Farnese freskóihoz készült ignudo vázlatokkal, főként a Louvre gyönyörű ignudoival áll szoros rokonságban a Szépművészeti Múzeum két pom­pás rajza, amelyek térdelő és súlyos terhet —mennyezetet vagy medaillonokat — tartó fiúkat ábrázolnak (33—34. kép). 21 A rajzok az olasz másolatanyagban, Hoff­mann Edith kéziratos katalógusában „Bolognai művész, XVII. század, után" elnevezéssel szerepeltek. De kétségtelenül Annibale Carracci vázlatai egy előttünk ismeretlen mennyezetábrázoláshoz, amelynél ez a két ignudo hasonló rendeltetést töltött be, mint a Farnese mennyezet medaillonjait tartó ignudok, vagy pedig a mennyezet festett párkányzatát tartó hermák. Kivételes kvalitású, jelentős rajzok 18 Angeloni, F. : La História Augusta . . . lllustrata eon la verità delle Antiche Medaglie. Roma, 1641. 251. 17 A rajz összefüggését a Farnese freskóval Wollanka József állapította meg. Ltsz. 1812. Fekete kréta, kék papíron. 475x278 mm. A Richardson-, Poggi- és Esterházy ­gyűjteményből. 18 Ltsz. 2094. Fekete és fehér kréta, kék papíron. 199x246 mm. A Poggi- és Ester­házy-gvűjteményből. 19 Wittkower, R. : id. m. Cat, n» 306 és 307; Mahon, D. : Catalogo, Di­segni, 173. sz. 20 Tietze, H. : id. m. 118. old., 44. kép ; a nőalakhoz készült rajz az TJffiziben van. Lásd : I disegni della R. Galleria degli Uffizi. Firenze, 1916. Serie quarta, fascicolo secondo. XIV. n° 12. 21 Ltsz. 2435 és 2436. Fekete kréta, megbarnult kék papíron. 440X397 mm ós 408x350 mm. Az Esterházy-gyűjteményből.

Next

/
Thumbnails
Contents