Radocsay Dénes - Gerevich Lászlóné szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 16. (Budapest 1960)
BOSKOVITS MIKLÓS: Bolognai „Imago Pietatis”
A másik probléma, amely képünkhöz kapcsolódik, ikonográfiái természetű és főként ahhoz a meglehetősen kopott felirathoz kapcsolódik, amely a szarkofág oldallapján olvasható : „Quicumque intuetur hec arma domini nostri Jesu Christi ibi ( ?) confessus habet portiones ( ?) indulgentie auctoritate sancti Petri pape primi. Item ex parte aliorum XXXVIII summorum pontifitíum quilibet concédât C dies. Etiam ex parte CCXXVIII pontificum quilibet concédât XL dies. Innocentius quartus omnia supradicta confirmât et addidit CC dies. Etiam pro Veronica quilibet supradictorum pontificum dat XL dies. Etiam si aliquis mater parturiensi intuetur hec arma domini nostri immediate deliberata erit et quicumque tuetur inde die illo languore tenetur. Amen." (Mezei László olvasása) Lém^egében tehát búcsúszövegről van szó, amely három elemből tevődött össze : a gregoriánus Imago Pietatishoz és az armá-hoz kapcsolódó búcsúk egybefoglalásából és az arma ugyancsak régebbi időkre visszavezethető, bajelhárító, „amulettszerű" jelentéséből. A képtípus rendkívüli elterjedtségét elsősorban a S. Croce képéhez fűződő búcsúknak köszönhette, amennyiben feltételezhetjük, hogy a Rómában járt zarándokok magukkal vitték északra ennek emlékét. 12 Gondolnunk kell azonban általában a szenvedő Krisztus alakjának ebben az időben egyre fokozódó tiszteletére, amely korábban a passió egyes jeleneteinek •— például a megkorbácsoltatásnak — ábrázolásához, majd pedig mindinkább a szenvedés egész történetét magábafoglaló, sírjából kiemelkedő alakhoz kapcsolódott. 13 A passió gondolatának hordozóiként az ezzel kapcsolatos ereklyék is, amelyeket eddig más értelemben, a diadalmas feltámadás, az ítélet jelentőségével tiszteltek az Utolsó ítélet vagy a „Hetimasia" ábrázolásánál, most különböző búcsúkat nyertek. 14 így fokozatosan előtérbe kerülhetett a gondolat, hogy a két ábrázó12 Az először 1300-ban megünnepelt jubileumi év — Anno Santo — alkalmából engedélyezett teljes búcsú elnyeréséhez több római templom meglátogatása volt szükséges. Feltehetően ezek közé tartozott a S. Croce in Gerusalemme is, mert 1350-ben már kétségtelenül látogatják a zarándokok. Lásd : Thomas, A.: Das Urbild der Gregoriusmesse. Rivista di Archeológia Christiana X, 1933 ; A jubileumi évről : Paulus, N.: Geschichte des Ablasses im Mittelalter. IL Paderborn, 1922. 13 Vö.: Sauer, J.: Mystik und Kunst . . . Kunstwissenschaftliches Jahrbuch der Görresgesellschaft I, 1928. 10. és Osten, G. von der: id. m.-ben a „Die Liebesmystik und der Schmerzensmann" c. fejezet. Lásd még: B a u e r r e i s, R.: Pie Jesu ; Das Schmerzensmannbild und sein Einf luss auf die mittelalterlichen Frömmigkeit. München, 1931. — Nem tekinthetjük tehát véletlennek, hogy az egykor a hannoveri Kestncr gyűjteményben levő kis sienai tábla mestere éppen egy háromrészes Vir Dolorum oltár elé helyezi a misztikus látomásban elmerülő Szt. Ferencet (repr.: Rassegna d'Arte VI, 1906. 83). 14 Az ,,arma Christi" képtípusának kialakulását szinte minden részletében tisztázza Berliner, R.: Arma Christi c. kiváló tanulmánya (Münchener Jahrbuch der bildenden Kunst, Dritte Folge VI, 1955.)
