Radocsay Dénes - Gerevich Lászlóné szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 16. (Budapest 1960)

VARGA EDITH: Az óegyiptomi stukkó szobrászminták történetéhez

a XXIV. dinasztiától kezdődően a Ptolemaios-kor végéig a szobrászműhelyek e „melléktermékeiben" tapasztalható. Valóban a XXIV. dinasztiától kezdve a Ptole­maios-kor végéig terjedő időből a szobrászminták számos típusának olyan tömege került napvilágra, amely már volumenében is felhívja a figyelmet e mintáknak az előző korokétól elütő, megváltozott jelentőségére. A lelőhely szerint meghatározható anyag legnagyobb része Tanisból és Saqqarából származik. 33 Fő típusai : mészkő 34 büsztök, fejek, szobor-részek, reliefek és ezeknek stukkó öntvényei. A tematika igen változatos ; a büsztök és fejek általában király- vagy isten-ábrázolásokat, a szobor-részek testrészeket és állatokat, a reliefek pedig király- és isten-arcok mellett áldozati jeleneteket, állatábrázolásokat és hieroglif jeleket örökítenek meg. A stukkó öntvények ugyanezt a tematikát követik. A mintáknak legjellegzetesebb, korban is elkülöníthető válfaja az a csoport, amely a király- vagy isten-büsztöket, fejeket, ezeknek relief-változatait és öntvényeit tartalmazza. A mészkő büsztök szembe­tekintő, koronás király- vagy isten-fejet ábrázolnak, méretük általában 10—30 cm között marad, s a szobrászi munka különböző fázisait szemléltetik az alig kinagyolt vázlattól, a többé-kevésbé kidolgozott átmeneti formán keresztül a befejezett mintáig. Felületükön gyakran megtalálható a méretarányok rögzítésére szolgáló négyzetes hálózat, s előfordul az orrnál merőlegesen elvágott fej-minta is. 35 Az arc általában gondosabban megmunkált mint a fejdísz, s megesik, hogy a befejezett arcot elnagyolt formájú nemes-fejkendő, és a blokkból még ki nem szabadított ureus övezi. 36 A minták második csoportjában az ugyancsak királyt vagy istent ábrázoló homlok felett horizontálisan levágott s csak az arcrészt megörökítő mészkő fejek között már nincs meg ez az egyenlőtlenség ; az arc gondos kidolgozású, 37 és minden esetben befejezettnek tekinthető. A relief-minták között a büsztöknél tapasztalt, s olykor még sokkal részletesebb előmunkálatokat eláruló fáziskülönb­ségeket találunk. 'A behálózott felületű, de még el nem kezdett kőlapoktól a félig kivésett s egészen befejezett profilokig minden típus előfordul, és olykor megesik, hogy ugyanazon kőlap két oldalán egy befejezetlen és egy kidolgozott (néha színe­zett) portrét találunk. 38 Nagy vonalakban ebbe a három csoportba sorolhatók a stukkókból készült maszkok, fejek és reliefek típusai, amelyek közül — mint egykorúnak tekinthető és a műfajt jól szemléltető példányokat — (a budapesti fejet és további) öt öntvényt emeltem ki e tanulmány első részében. Ezek az öntvények két típusról készültek : 1. Befejezett portrészoborról és 2. Mészkőből vagy egyéb kőből készült szobrászmin­tákról. A befejezett fejről készített minta a szobrászműhely számára alapvető típus volt, melynek nyomán nem csupán újabb művet faraghattak ki, hanem további 33 Ez a megállapítás természetesen csak a tömeges előkerülésre vonatkozik. E két fontos lelőhelyen kívül találtak hasonló korú szobrászmintákat Teli Basta. Naukratis, Kanopos, Myt Fares (Fayum), Abydos, Karnak (= A b o u Seif, H. E.: Une petite trouvaille à Karnak de modèles de sculpture. ASAE 1921. 214 kk.) területén, továbbá csaknem minden város feltárásánál — Mariette, A.: Notice des principaux monu­ments du Musée d'Antiquités égyptiennes à Boulaq, 6 ème éd. Le Caire, 1876. 221. — A 30-as években Sami Gabra által Hermopolisban (Tuna el-Gebel) vezetett ásatás anyaga is számos szobrászmintát tartalmaz, amelyek sajnos még publikálatlanok (jelenleg a Giza-i egyetem egyiptológiai intézetében láthatók.) 34 Ritkán fa-minta is előfordul — Kairói Múzeum, I. em. 24. terem, B szekrény. 35 Kairói Múzeum, n° 6352 = Edgar, C. C: Cat. gén. n° 33352, XIII. tábla. 36 Főként = Kairói Múzeum, no 33329, 33338 — 39, 33342 = Edgar, C. C: Cat. gén. Vili, X, XI. tábla. 37 Pl. Kairói Múzeum, n° 33367 = E d g a r, C. C: Cat. gén. XVII. tábla. 38 Pl. Strassburg, no 62 = Spiegeiber g, W.: Ausgewählte Kuristdenkmäler der ägyptischen Sammlung Strassburg. XV. tábla.

Next

/
Thumbnails
Contents