Radocsay Dénes - Gerevich Lászlóné szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 14. (Budapest 1959)

SZILÁGYI JÁNOS GYÖRGY: Lucaniai vázák a Szépművészeti Múzeumban

vagy ahol szatír előtt lépő nőalak kezében thyrsost tartó, lehajtott fejű ifjúnak helyez koszorút a fejére. 32 Hasonló jelentése lehet annak is, ha dél-itáliai váza­képeken a síremlék tetején kantharost találunk, a legjellegzetesebben Dionysoshoz tartozó vázát, amilyent a budapesti nestoris nőalakja is nyújt az isten felé. 33 A festő, aki a legkorábbiak egyike Lucaniában és távolról sem a legprovinciálisabb, egyike azoknak, akiknek egyénisége Trendall említett összefoglaló munkájában fog majd határozott körvonalakat kapni, s akit egyelőre legfontosabb vázája után,,B. M. F 179 festő"-nek nevezett el. 34 A váza a század második negyedében, nem túl messze a közepétől készülhetett. A mester, mint a lueaniai vázafestők általában, az apuliai vázafestészet neveltje volt, amelynek két ágát a hozzá ha­sonló mesterek munkásságának ismeretében talán kevésbé szigorúan fogjuk a jövőben elkülöníteni egymástól, mint eddig szokás volt. 35 II. A 11—-13. képen bemutatott amphora a Panathónaia-vázák késői sorozatának formáját mutatja. 36 A magas talpkorong oldalt enyhén kifelé ível, a közepéből induló vékony, csőszerű láb nyúlánk, tojásdad testté szélesedik, amely törés nélkül megy át a karcsú, közepén reliefgyűrűvel tagolt nyakba. A talpkorong alján egy sáv és a láb az agyag vörös színében van hagyva, ugyanígy a fülek belső oldala is. A nyak- és válldísz mindkét oldalon egyforma : a gyűrű fölött fordított ,,hullám" minta, alatta keretben hosszú nyelv-minta. A fülek alatt az előző vázáról ismert akrotérion-palmettákat találjuk, ezúttal nem a süllyesztett formát, félkör-alakú maggal. A koronázó palmetta körüli inda lant-alakja erősen torzult, mert a váza karcsú formája nem engedett elég teret a kibontására. A lant-indából itt csak egy­egy spirális ágazik ki két oldalt s fölül vastag levélbe csavarodik a vége. A spirálisok közeiben az ismert csepp-alakú leveleket látjuk, itt is elszakítva az indától. Dél­itáliai sajátság a két palmetta közt két oldalt kinövő hatalmas kúpalakú virág, amelyet a festő perspektivikusan próbált ábrázolni. 37 Az akrotérion két oldalán felnövő fa a helyhiány miatt egyetlen vastag levél rövid szárává szegényedett, s egy helyütt nem is fért el a képen. A fülek alatti dísz itt is a képmező legszéléig hatol be. Az ábrázolás, amelyet alul körbefutó fekete hullámvonal határol, a főol­dalon perspektivikusan ábrázolt oszlop két oldalán álló ifjú- illetve nőalak. Az ifjú balkeze köpenyébe van burkolva, jobbját az oszlop fölé nyújtja. A nőalak hosszú, bő, magas övkötésű, a vállon összefogott chitont visel, lábán saru, hajában sphen­doné és gyöngyökből álló diadéma, nyakában gyöngyfűzér, fülében három ponttal jelzett fülbevaló, balkarján spirális alakú karperec. Az oszlop fölé nyújtott balkezé­ben hatalmas dobozt tart. A két alak közt középen négyfelé osztott kör, az egyes részekben V-alakú mintával, a jelenet két oldalán fölül ablak. A hátsó oldalon a főoldalon levőhöz hasonló oszlop két oldalán két ifjú áll egymással szemben ; bal­32 Langlotz, E.: Anthemon. id. h. 73 s köv. 33 Millingen: Peintures de vases gr. pl. 39; P a g e n s te c h e r : id. m 61; Sehauenburg: id. m. 62—4, Abb. 17,19 és irodalom. 34 Szíves levélbeli közlése szerint. 35 Trendall, Vasi Vat. 2—5, 69 — 71 ; bizonyos aggályokat a túlságosan éles kettéválasztással szemben már Oakeshott hangoztatott, AJA 59, 1955. 80. 36 Ltsz. T 775 ; magassága : 43,7 cm (a kiegészítés nélkül) ; talpátm.: 10,9 cm. Sárgás­barna agyag, barnásvörös bevonás ; az alakok belső rajzán relief-vonalak. Egyenetlenül feltett máz, a testen nagyobb repedések. A nyak felső része és a száj modern kiegészítés ; a felületen kisebb sérülések. Szilágyi — Castiglione: id. m. 49. 37 J a c o b s t ha 1 : id. m. 163. Ill

Next

/
Thumbnails
Contents