Radocsay Dénes - Gerevich Lászlóné szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 14. (Budapest 1959)
SZILÁGYI JÁNOS GYÖRGY: Lucaniai vázák a Szépművészeti Múzeumban
vagy ahol szatír előtt lépő nőalak kezében thyrsost tartó, lehajtott fejű ifjúnak helyez koszorút a fejére. 32 Hasonló jelentése lehet annak is, ha dél-itáliai vázaképeken a síremlék tetején kantharost találunk, a legjellegzetesebben Dionysoshoz tartozó vázát, amilyent a budapesti nestoris nőalakja is nyújt az isten felé. 33 A festő, aki a legkorábbiak egyike Lucaniában és távolról sem a legprovinciálisabb, egyike azoknak, akiknek egyénisége Trendall említett összefoglaló munkájában fog majd határozott körvonalakat kapni, s akit egyelőre legfontosabb vázája után,,B. M. F 179 festő"-nek nevezett el. 34 A váza a század második negyedében, nem túl messze a közepétől készülhetett. A mester, mint a lueaniai vázafestők általában, az apuliai vázafestészet neveltje volt, amelynek két ágát a hozzá hasonló mesterek munkásságának ismeretében talán kevésbé szigorúan fogjuk a jövőben elkülöníteni egymástól, mint eddig szokás volt. 35 II. A 11—-13. képen bemutatott amphora a Panathónaia-vázák késői sorozatának formáját mutatja. 36 A magas talpkorong oldalt enyhén kifelé ível, a közepéből induló vékony, csőszerű láb nyúlánk, tojásdad testté szélesedik, amely törés nélkül megy át a karcsú, közepén reliefgyűrűvel tagolt nyakba. A talpkorong alján egy sáv és a láb az agyag vörös színében van hagyva, ugyanígy a fülek belső oldala is. A nyak- és válldísz mindkét oldalon egyforma : a gyűrű fölött fordított ,,hullám" minta, alatta keretben hosszú nyelv-minta. A fülek alatt az előző vázáról ismert akrotérion-palmettákat találjuk, ezúttal nem a süllyesztett formát, félkör-alakú maggal. A koronázó palmetta körüli inda lant-alakja erősen torzult, mert a váza karcsú formája nem engedett elég teret a kibontására. A lant-indából itt csak egyegy spirális ágazik ki két oldalt s fölül vastag levélbe csavarodik a vége. A spirálisok közeiben az ismert csepp-alakú leveleket látjuk, itt is elszakítva az indától. Délitáliai sajátság a két palmetta közt két oldalt kinövő hatalmas kúpalakú virág, amelyet a festő perspektivikusan próbált ábrázolni. 37 Az akrotérion két oldalán felnövő fa a helyhiány miatt egyetlen vastag levél rövid szárává szegényedett, s egy helyütt nem is fért el a képen. A fülek alatti dísz itt is a képmező legszéléig hatol be. Az ábrázolás, amelyet alul körbefutó fekete hullámvonal határol, a főoldalon perspektivikusan ábrázolt oszlop két oldalán álló ifjú- illetve nőalak. Az ifjú balkeze köpenyébe van burkolva, jobbját az oszlop fölé nyújtja. A nőalak hosszú, bő, magas övkötésű, a vállon összefogott chitont visel, lábán saru, hajában sphendoné és gyöngyökből álló diadéma, nyakában gyöngyfűzér, fülében három ponttal jelzett fülbevaló, balkarján spirális alakú karperec. Az oszlop fölé nyújtott balkezében hatalmas dobozt tart. A két alak közt középen négyfelé osztott kör, az egyes részekben V-alakú mintával, a jelenet két oldalán fölül ablak. A hátsó oldalon a főoldalon levőhöz hasonló oszlop két oldalán két ifjú áll egymással szemben ; bal32 Langlotz, E.: Anthemon. id. h. 73 s köv. 33 Millingen: Peintures de vases gr. pl. 39; P a g e n s te c h e r : id. m 61; Sehauenburg: id. m. 62—4, Abb. 17,19 és irodalom. 34 Szíves levélbeli közlése szerint. 35 Trendall, Vasi Vat. 2—5, 69 — 71 ; bizonyos aggályokat a túlságosan éles kettéválasztással szemben már Oakeshott hangoztatott, AJA 59, 1955. 80. 36 Ltsz. T 775 ; magassága : 43,7 cm (a kiegészítés nélkül) ; talpátm.: 10,9 cm. Sárgásbarna agyag, barnásvörös bevonás ; az alakok belső rajzán relief-vonalak. Egyenetlenül feltett máz, a testen nagyobb repedések. A nyak felső része és a száj modern kiegészítés ; a felületen kisebb sérülések. Szilágyi — Castiglione: id. m. 49. 37 J a c o b s t ha 1 : id. m. 163. Ill