Radocsay Dénes - Kaposy Veronika szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 13.(Budapest, 1958)

GARAS KLÁRA: Felix Ivo Leicher

vázlat szerkezeti megoldása, a ferdén beállított lépcsős előtérrel, a két szélen alkalmazott repoussoirfigurákkal Maulbertsch korai oltárképeinek felépítését ismétli, a típusokat, szereplőket is jól ismerjük Maulbertsch műveiről (jobbra az előtérben a háttal beállított nőalak hasonló a bécsi Mária eljegyzése vázlat nőalakjához, a háttérbeli lovas a komáromi Szt. András s a bécsi Júdás Tádé képeken szerepel stb.). A mozdulatok drámai hangsúlyozásában, a szín- és fénykezelésben is igyekszik Leicher Maulbertschhez hű maradni, előadásmódjából azonban nyilvánvalóan hiányzik az a magával ragadó lendület, zseniális könnyedség, mely Maulbertsch műveit jellemzi. A formaadás vaskosabb, nehézkesebb, a vonalvezetés bizonytalanabb, az arányok olykor torzak, a kivitelezés bágyadtabb, ólmosabb, mint Maulbertsch bármely hiteles, sajátkezíí alkotásán. A Szt. Borbála oltárkép és vázlata egészében és részleteiben egyaránt a bátortalanabb utánzó, a szerényebb tehetség fogyatékosságairól tanúskodik. Felix Ivo Leicher a morva-sziléziai Wagstadtban született 1727-ben. A piaristák tanítványa volt Freibergben s Cerroni kéziratos életrajzi adatai szerint egy iskolai színjátékhoz készített díszleteivel vonta magára a Kupezky-tanítvány, Franz Schaffer festő figyelmét, akinél azután négy éven keresztül, 1749-ig festeni tanult.

3 1751-től a bécsi akadémián folytatta tanulmányait. 1754-ben Saul felkenése cimű munkájával pályadíjat nyert (a második díjat) s az akadémia korlátozott jogú tagja, ,.Schutzverwandt"-ja lett.

4 Maulbertschel való összeköttetésének kezdeteit nem ismerjük, valószínű azonban, hogy még egészen fiatalon, alighanem közvetlenül az akadémiai évek után került kapcsolatba a nála alig három esztendővel idősebb mesterrel, kinek pályája ekkoriban kezdett magasba szárnyalni. Úgy tűnik, hogy esetleg a piaristák közvetítésével kerültek összeköttetésbe ; Maulbertsch a piaristák bécsi templomában festette első nagy freskóművét, 1752—53-ban s Leicher első önálló alkotásai, a St. Thekla an der Wieden templomának oltárképei is a piaristák megbízásából készültek 1755—56-ban. Első ismert közös munkájukra is a piaristák megbízása adott alkalmat a rend nikolsburgi templomában, 1759-ben. Egyes adatok szerint Leicher a templomot díszítő freskók kivitelezésében is segédkezett, minthogy azonban ezenkívül semmi támpontunk sincs arra, hogy freskófestéssel valaha is foglalkozott volna, valószínűbb, hogy csupán az oltárképek egy részének megfestését bízták rá.

5 A Krisztus keresztelését ábrázoló főoltárképet, s Nepomuki Szt. János apoteózisát Maulbertsch festette, az ugyancsak neki, tulajdonított két mellékoltárkép a szentély két oldalán, az Immaculata (60. kép) s a Neri-i Szt. Fülöp a Madonnával Leicher szignált műve. Mindkét festmény, s az ugyancsak Maulbertsch köréből származó, valószínűleg Leicher közreműködésével készült calasanci Szt. József oltárkép megegyezik ábrázolásmódjában, felfogásában a hiteles Maulbertsch művekkel. Szembetűnő azonban és Leicher további munkáinak felismerése szempontjából is figyelemre méltó az alakoknak a Maulbertschétől 3 Cerroni, J. : Geschichte der Bildenden Künste in Mähren und dem österrSchlesien. Brünn Landeshauptarchiv Ms. 1. 34, 147. Leicher első életrajzát L u e a, I. de : Das gelehrte Österreich. II. Wien, 1778. 325. közli. 4 Weinkopf, A. : Die Geschichte der K. K. Akademie der Künste. Wien, 1783. 48, 49. A Leicher életkörülményeire vonatkozó adatok meglehetősen gyérek. A Wienerisches Diarium 1772. 23. számából (márc. i8) egy 3 esztendős, 1777. április 30-óról (35. szám) és 1780. dec. 20-án (102. sz. Wiener Zeitung) egy kétesztendős gyermekének haláláról értesülünk. A festő akkoriban Bécs külvárosában a Neuoau-on lakott saját házában. (Nb. 149.) 5 C e r r o n i, J. : id. m. 147. Szt. József halála és Philippus Neri oltárkép ,,und zu Theil die Kircbendecke in Fresco". A Szt. József halála oltárkép csak egy újabbkori változatban maradt fenn. 10 I lulle tin 13 145