Radocsay Dénes - Kaposy Veronika szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 13.(Budapest, 1958)
FENYŐ IVÁN: Ismeretlen olasz rajzok
celánsimaságú (Voss) festményeit. Hasonló stílussajátosságokat mutat a „Krisztus keresztelését" ábrázoló rajz (45. kép), amely szintén az eddig feldolgozatlan anyaggal került napvilágra. 17 Sikerült megtalálnunk a festményt is, amelyhez a rajz előkészítő vázlatként készült. Vázlata a római Santa Maria in Via Lata templom, ugyancsak ovális alakú, azonos témájú festményének, Ez a kompozíció is mutatja : Masucci mennyire Maratti szuggesztiója alatt dolgozott. A budapesti rajz, illetve a római festmény, tulajdonképpen kompiláció Maratti két ,.Krisztus megkeresztelését" ábrázoló festményéből. Egyik a római S. Maria degli Angeli templomban van, a másik a nápolyi Certosa di S. Martino egyik kápolnájában. 18 Masucci festménye simaságának a rajzoknál a vonalak józan szárazsága felel meg. A budapesti rajzhoz igen hasonló jellegű rajzot közöl K. T. Parker az oxfordi Ashmolean Museum olasz rajzairól 1956-ban kiadott katalógusában. 19 — Masucci hűvös és felszínes stílusa átmenetet jelent Marattinak barokk lendületű művészete és a winckelmanni művészeti elvek légkörében alkotó római klasszicista művészek művei között. Rajzunk is jó példa arra, hogy a klasszicizmus reakciója a későbarokk művészetre Rómában már ennyire korán, a rokokóval egy időben jelentkezett. A barokk-rokokó színpadképek tervezésével — scenográfiákkal — foglalkozó művészek közül a Szépművészeti Múzeum grafikai gyűjteményében a Bibienacsalád és Lorenzo Sacchetti (utóbbinak több érelekes vázlatkönyvét is őrzi a budapesti gyűjtemény) vannak rajzaikkal jól képviselve. Ezt a kört sikerült a most előkerült anyag feldolgozása révén igen örvendetes módon néhány további értékes rajzzal bővíteni. Az amúgy is gazdag Sacchetti gyűjteményünk (1759—-1835) 2(1 hat további lappal növekedett. Ezek közül a legszebbet, antik romrészietet ábrázoló lapot itt közöljük (46. kép). 21 Szerzőségéhez nem fér kétség, senki más nem rajzolt klasszicista stílusú scenográfiákat ennyire hamisítatlan rokokó technikával. A klasszicizmusba hajló Sacchettinek amúgy is minden bizonnj^al korai lapja ez, stílusa rokokó festőiségében még közel áll mesterének, a venetoi Domenico Fossatinak (1743—1784) a festői lavírozások és a toll könnyedségének összhatására felépített színpadképeihez. Az „új" anyagban két további scenografia-rajz került elő, egyazon művész lapjai. Az egyik reprodukált rajz „Parkrészletet árkádokkal" ábrázol ,a másik,. Palota udvarát" (48—49. kép), a verson oszlopos antik épület romjait. 22 A montírozáson mindkét lapon múltszázadi írással ..Bibiena ou Mauro Tesi" felirat állott. A rokokó könnyedségű rajzok azonban nem hozhatók közvetlen kapcsolatba a Bibienák legtöbbször súlyos architektúrájú, későbarokk stílusával ; de Mauro Tesi rajzmodora is 17 Ltsz. 58.2. K. — 305 X 21 3 mm. - Tollrajz, barnával és szürkével lavírozva. Az Esterházy-gyűjteményből. 18 Sajnos a Masucci képről nem tudtam fénykéret szeiczni. Köszönetet kell mondanom Dr. Ludwig Schudt főkönyvtáros úrnak és helyettesének Dr. Hanno Hahn úrnak a római Biblioteca Hertzianaban. Dr. Hahn volt szíves a budapesti rajz lényképét a festménnyel összehasonlítani. Feh evésem helyes volt : a rajz valóban előzetes vázlata a festménynek. A kilátásba helyezett fényképet a, Bulletin egy későbbi szániában fogom közzétenni. — Maratti említett festményeit lásd : Voss, II. : id. m. 342. 19 1026. szám CCXXII. tábla. Magyarországi Szent Erzsébet az oltár előtt imádkozik. 20 Aggház v, M. : Sconografie di Lorenzo Sacchetti. La Critica d'Arte IX,1950. 69. 21 Ltsz. 58.264. K. — A hátlapon különféle vázlatok. — 398x252 mm. — Ecset, toll, kékkel lavírozva, fedőfehér. 22 „Parkrészletárkádokkal." Ltsz. 58.92. K. — 159 x 135 mm. — Szürkével lavírozott tollrajz. — Származása ismeretlen. — „Palota udvara." Ltsz. 58. 93. K. — 142 x 194 mm. — Szürkével lavírozott tollrajz. — Származása ismeretlen.
