Radocsay Dénes - Kaposy Veronika szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 13.(Budapest, 1958)
FENYŐ IVÁN: Ismeretlen olasz rajzok
más, mint ezt ebben a tanulmányban még alkalmunk lesz látni. A két rajz alkotója Bernardino Galliari neves piemonti scenografussal azonosítható. Scholz János new yorki színpaeli rajzgyűjteményének „Eliziumi mezők" című szép B. Galliari rajzával és a londoni Victoria Albert Museum színpaeli rajzával való egybevetés az azonosítás alapja (49 — 50 kép). 23 Bernardino Galliari (1707—1794) a legidősebb tagja volt egy piemonti családnak, akik színpadi dekorációk tervezésével foglalkoztak. Piémont nagy építésze és kiváló scenografusa, Filippo Juvara 1736-ban bekövetkezett halála után B. Galliari lett pátriája legszámottevőbb színpadi díszlettervezője. Az attribució helyessége nyilvánvalóvá válik, ha például a lombok sajátos vonalkázását hasonlítjuk össze a budapesti, továbbá a new yorki és londoni lapokon. A „Palota udvarát" ábrázoló rajz stílusa, technikája B. Galliari hasonló tárgyú rajzaival mutat messzemenő stílus-rokonságot. A vonalak és az ecsetkezelés leheletfinom hatása is azonos az említett rajzokon. A GalJiari-féle színpadi vázlatoknál is érdekesebb, gazelagabb seconográfiaábrázolás az 53. képen közölt palota fantasztikus architektúrájú dísztermét ábrázoló lavírozott bisztertollrajz. 24 Pompásan érvényesíti Ferdinando Galli Bibiena vívmányát, a „la veduta (scena) per angolo" elvét, amely azon az elgondoláson alapul, hogy a színpadkép hatása fokozható, sőt új, soha korábban nem alkalmazott színpadi hatásokat érhet el a scenográfus, ha a színpad (valamint a nézőtér) és a színpadkép, a díszletezés tengelye nem egyeznek. 25 A rajz a főként Bolognában működő Mauro Tesi — Maurino — (1730—1766) kezevonását árulja el. Rövid életében Tesi színpaciképeket, interieuröket tervezett. Francesco Algarotti gróf barátja volt, akinek a pisai Campo Santoban levő síremlékét is együtt tervezte Carlo Bianconival. Összehasonlításul Tesi két másik rajzát közöljük (51—52. kép). A Louvre rajzát csak legutóbb adták vissza alkotójának, korábban Francesco Bibiena neve alatt szerepelt. 20 Mauro Tesi pittoreszk színpadi képzeletei a Bibiénák későbarokk stílusának rokokó kiteljesedését jelentik. A Bibiena-rajzok architektúráin még uralkodó szerepe van a több emeletet átfogó hatalmas oszlopoknak, pilasztereknek. Mauro Tesinél már nem az épületek tektonikus felépítésének áttekinthetőségén van a hangsúly, hanem az architektonikus részletek festői játékos könnyedségén. Az oszlopok a rajz arányaihoz képest kiseb23 T i n t e 1 n o t, H. : Barocktheater und barocke Kunst. Berlin, 1939. és Scholz, J. : Baroque and Romantic Stage Design. New York, 1949. — Corrado Ricci alapvető könyvét (La Scenografia Italiana. 1930.), amely a Galliari család számos rajzát reprodukálja, sajnos, Budapesten nem tudtam előkeríteni. 24 Ltsz. 57.27. K. — 245x 161 mm. — Származása ismeretlen. 25 Galli Bibiena, F.: Direzioni delta prospettiva teoretica. Bologna, 1732. 26 Mostra del Settecento Bolognese. Catalogo, 1935. 119. és Parker, K. T.: Catalogue of the Collection of Drawings in the Ashmolean Museum. II. Italian Schools. Oxford, 1956. 528. — A cikk megírása után került kezembea Critiea d'Arte 1957. 23. száma. Mercedes Viale F e r r e r o, I disegni scenogra fi ci della raccolta Fatio (370 — 395 old.) című tanulmányában hat olyan rajz reprodukcióját közli, amelyeket Ferdinando Galli Bibienanak tulajdonít (2 — 7. kép). A repródukcióból is megítélhetően a 7. kép kissé elüt a másik öt rajztól és ugyanabba a stílus-csoportba tartozik, mint a Mauro Tesinek tulajdonított rajzok, közöttük a budapesti lap is. Mercedes Viale Ferrero az attribuciónál a római Biblioteca Sarti-ban, két kötetben található rajzokra hivatkozik analógiaként. Azt sem tudhatjuk a cikkből, vajon a Biblioteca Sarti rajzai jelzettek, vagy szintén stíluskritikai alapon tulajdonítják azokat Ferdinando Galli Bibiena-nak. Ezt a kérdést azonban a „helyszínen" dolgozó olasz művészettörténészek hivatottak eldönteni. A Ferdinando Galli Bibiena vagy Mauro Tesi problémába sem mélyedbetünk el és megelégszünk azzal, hogy a szép budapesti rajzot a helyes stílus-csoportba soroztuk be.
