Radocsay Dénes - Kaposy Veronika szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 12.(Budapest, 1958)
VARGA EDITH: Egy áldozati jelenet kozmogónikus vonatkozásai a Szépművészeti Múzeum egyiptomi sztélé-töredékén
zat Ura** ő adja neked a karodat, (b) Ó ti, az ő gjf.t-majmai, 35 akik a fejeket levágjátok, (c) XY elmegy mellettetek békében, feje a nyakára van fűzve" Végül a majmoknak a napistenhez való kapcsolatát a Pyr. 1437-c. szövege mondja ki, amely szerint a két Bntj-pávián Réhez tartozik, ők az isten szeretett gyermekei. A halott király tehát azáltal, hogy azonosul a horizonton megjelenő majmokkal, részt kíván venni a Nap fogadásában, és együtt ujjong velük a születő Napnak — maga is részévé válik a reggelenként megismétlődő teremtési aktusnak. Jelenléte a napfelkelténél azonban más, közvetlenebb formában is kifejezésre jut; ő maga ül reggel a Napisten hajójában. A Nap pompás bárkájában utazik az égi vízen a csillagokkal. 36 Hajóját az istenek építették 37 színaranyból. 38 Reggel megfürdik a keleti horizonton, 39 és piros ruhában 40 belép az ég kapuján. 41 A halott király együtt végzi vele a reggeli tisztálkodást : 42 (a) „Megmosdott, aki megmosdott a Sás Földjén, (b) megmosdott Hé a Sás Földjén, (c) Megmosdott, aki megmosdott a Sás Földjén, (d) megmosdott ez az XY (a király) a Sás Földjén, (e) XY. keze Ré kezében van. Nut fogja az ő kezét, (f) Su felemeli ó'í." Felmegy a napbárkába és Chepera gyermekévé válik. 43 Jelen van napfelkeltekor a teremtő istennél, és vele együtt újjászületik. 44 Nem csupán résztvevője a cselekménynek, hanem középponti alakja, hiszen a napistennel való azonosulásakor ő maga is teremtő istenné válik és fogadja a reggeli köszöntést. A Pyramisszövegekben tehát már kialakult, sőt uralkodóvá vált a halott (ez időben csak a király) túlvilági létének, halál utáni újjászületésének a Nap futásához és reggeli felkeléséhez való rögzítése. Ez a gondolat — mintegy az Óbirodalomban megszilárdult vallási elképzelések folytatásaként — lépten-nyomon felbukkan az 1. átmeneti kori és középbirodalmi koporsószövegekben. Az írásos forrásanyagban való feltűnésük és képzőművészeti megfogalmazásuk között azonban csaknem ezer év különbség van. A kozmogónikus elképzelések művészi megjelenítése — néhány határesettől eltekintve — az Újbirodalom elején veszi kezdetét. Az ábrázolásnélküli Pyramis- és koporsószövegek után a XVIII. din. korának halotti papiruszai illusztrálva jelennek meg. Ekkor kezdődik a teremtésmitológia figurális ábrázolása. 45 Ennek a rendkívül bonyolult és szerteágazó vallási gondolatkörnek egyik alapvető tétele a hermopolisi tanítás, amely szerint a káoszt megszemélyesítő nyolc ősisten gyermekeként született meg a teremtő napisten. 46 A késői ábrázolásokon 34 A ,,nb—btp.w" = Ré, gyakran Thotli. Valószínűleg napistenről van szó : Sethe, Kommentar. I. 327. 35 Wörterbuch V. 158. 36 Pyr. 906, etc. 37 Pyr. 1209, etc. 38 Pyr. 602. etc. 39 Pyr. 1421, etc. 40 Pyr. 285, etc. 41 Pyr. 526, etc. 42 Pyr. 253. — 208, 275, 372, 519, 525 — 28, 920, 981-89, 1083, 1132, 1164, 1245, 1247, etc. 43 Pvr. 1209 c — 1210 a. — V. din.-ból származó Pyramisszöveg = Spiegel, J. id. m. § 323. 44 Pyr. 207 d— e. Valóságos születésről van szó : (e) ,,. . . a te fejedet a heliopolisi Rpw. t tartja." Rpw. t a szülésnél segédkezik, és a gyermek fejét fogja. = S e t h e : Kommentar, I. 145. 45 A kozmogónikus mítoszokhoz csak közvetve kapcsolódó szöveggyűjteményeket, az Am Duat-ot és a Kapuit Könyvét is első ízben papiruszokon iUusztrálták = M o r e n z, S.—Schubert, J.: Der Gott auf der Blume. Eine ägyptische Kosmogonie und ihre weltweite Bildwirkung. (Artibus Asiae, Suppl. XII. 1954) 72, Anm. 134. 46 Összefoglalóan : Sethe, K.: Amun und die acht Urgötter von Hermopolis (Abh. Preuss. Akad. d. Wiss., Berlin, 1929. Phil. hist. Kl. No. 4.)
