Radocsay Dénes - Kaposy Veronika szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 11. (Budapest, 1957)

TAKÁCS MARIANNE : Bernardo Strozzi festményei a Szépművészeti Múzeumban

legismertebb és egyben leghitelesebb a Drezdai Képtár példánya.

14 Ezt a festményt III. Ágost szász választófejedelem Algarotti közvetítésével a velencei Casa Sagiedóból vásárolta, A ,,La Carta del navegar Pitoresco" hasábjain dicsérő jelzőkkel leírt Strozzi Dávidot, a vers sommás lelkendezése alapján ma már nehéz volna azonosítani. Nem állapítható meg, hogy a drezdai képre, vagy valamely más Dávidra, talán az egykor a velencei Italico Brass, ma Van Beuningen-gyűjteményben levőre, vagy akár a budapesti és cincinnati Dávidra gondol-e Boschini a megemlékezésnél.

15 A XVII. századi olasz realista irány képviselőinél e téma rendkívül népszerű. Domenico Fetti, Orazio és Artemisia Gentileschi, Orazio Borgianni számos, hasonló felfogású Dávid-figura szerzői. Az újabban a Szépművészeti Múzeumba került „Dávid" még lényegesebben hozzájárul a mester megismeréséhez. A múzeum tulajdonában levő valamennyi képe jellemző művészetére. Megtalálhatók Strozzi-képeinken a sötét háttérből kiemelkedő nagyméretű festői figurák, az aranyló velencei színek harmonikus ragyogása. Tanulmányozhatjuk a nehéz, gyakran vakító fehér redőkbe szedett ruhákat, csendéletszerű részleteket, a női alakok erőteljes és mégis lágy formáit, a párnás, hosszúkás körmű kezek kecses tartását, a Strozzi egyéni sajátosságára annyiia jellemző rőt foltokat alakjainak arcán. A kétségtelenül Bernardo Strozzi műveihez sorolható alkotásokon felül azonban újabb művet is megkísérelhetünk bekapcsolni a mester oeuvre-jébe. Ez a genreszerű festmény kvalitásban a legjobb Strozzi-művekkel veszi fel a versenyt. Tárgya, mint annyi más Strozzi-festményé, a mindennapi élet egy ellesett pillanata, a teimészet kendőzetlen ábrázolása.

16 A képen sötét háttér előtt gazdag bickátmintás kendővel letakart heverőn fekvő, szemben ábrázolt alvó leányt látunk (47 kép).

17 A leány a lapos brokátpárnán széttárt karjára fektetett arccal szendereg. Arany-vörös hajába gyöngyök, toll és virág művészi fonadékát helyezte a festő. Jobb halántékán keskeny, lilásrózsaszín szalag fogja vissza a selymes, lágy fürtöket. Gazdagon árnyalt, sok puha redőbe omló ingválla fehér, és fehér az a keskeny csipkésszélű kendő is, melyet jobbjával gyengén összegyűr ; melybe három, finom, telt ujja belemélyed. Erős szemöldöke, puha, gödrös szája portrészerű ábrázolásmódról tanúskodik, míg az arcon és az orron feltűnően elhelyezett vöröses és csillanó fények a festő stílussajátosságának tekinthetők. A festmény az Esterházy-gyűjteménnyel került a Széfművészeti Múzeumba, Ennek 1812. évi katalógusában mint Paolo Veronese műve, 1814-es katalógusában mint Paolo Farinato munkája szerepelt. A Szépművészeti Múzeum 1916-os katalógusa, valószínűleg A. Venturi véleménye alapján, mint Bcmenico Fetti alkotását határozza meg ós ezen a néven ismeretes ma is általában a művészettörténeti irodalomban. A genreszerű motívum újszerűségével kétségtelenül a seicentóba utalja a mesternév után keresőket, bár az 1812-es Esterházy-katalógus attribuciója nem 14 A festmény a „Csellózó nő" című képpel egyidejűleg került a gyűjteménybe. 15 „Del Prête Genovese pur se vede David tutto vigor, tutto energia Col spadon, e la testa de Golia ; E ebe '1 sia vivo, chi l'osserva ba fede." Boschini : La Carla del navegar Pitoresco. 566. 16 „Le idee delle sue teste, quantunque vere, sono talvolta rusticane, ed ignobili". Sopran i —R a t t i : id. m. 188. — „. . . ho vedute di lui Madonne ed Angioli di forme volgari . . . anche nelle composizioni tutto traea dal naturale ; e spesso faceale di mezze figure all' uso del' Caravaggio". Lanzi: id. m. 272. 17 Ltsz. 609. Olaj, vászon; 67X74 cm. Az Esterházy-gyűjteményből.