Radocsay Dénes - Kaposy Veronika szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 11. (Budapest, 1957)

TAKÁCS MARIANNE : Bernardo Strozzi festményei a Szépművészeti Múzeumban

Anna Maria Matteucci Strozzi velencei korszakával foglalkozó cikkében — valószínűleg tévedésből — ezt a festményt teszi közzé a teljes „Angyali üdvözlet" helyett.

6 Az „Angyali üdvözlet"-tel együtt minden bizonnyal szintén Velencéből származik az az ugyancsak angyali üdvözletet ábrázoló

7 virtuóz vázlat (44. kép), melynek kivitelezett oltárképe ma már csak Pietro Monaco metszete alapján ismeretes.

8 Ebben a kis vázlatban a festői kezelés, a felhős ég mesteri ábrázolása, a monumentális szűkszavúság, a minden mellékes bemutatásától való tartózkodás, a chiaroscuro bravúros alkalmazása a kép minden négyzetcentiméterét mozgalmassá, élővé tudja változtatni. Bár a metszet pontosan követi a vázlatot, éppen annak kimeríthetetlen festőisége vész el az olyan részleteknél, mint az angyal lába alatt szürkén gomolygó köd vagy a szentlélek-galamb villogó tollazata, a göndöiödő bárányfelhők az égen. Ugyancsak Bernardo Strozzi érett korszakának egyik jelentős állomása a budapesti „Adógaras",

9 melynek több változata ismeretes. Ezek közül csak a firenzei Uffizi, a rovigói papnevelő intézet, a mezzocoronai egykori Donati-gyűjtemény és a müncheni képtár ugyanezen témájú képeit említjük meg, mint a mi festményünkhöz legközelebb álló, sajátkező replikákat.

10 Festményünk a Strozzi által érettebb éveiben kialakított Krisztus-típust állítja elénk, kicsiny, rőt szakállú, mellén ékalakú kivágású köntöst viselő fiatal férfi alakját. A farizeus figurájában a mester más alkotásain is gyakran előforduló fehér szakállú, kopasz homlokú öreget ismétli. A baloldali csoport középső alakja, az ugyancsak kopaszodó, szakállas férfi is több Strozzi-festmény modellje. A balsarok tollas fövegű, a nézővel szembenéző fiúcskája még caravaggiói örökség lehet. A festmény ragyogó velencei koloritja elsősorban a Krisztus bal vállán átvetett és derekán átkötött, aranybajátszó köpenyben és a vörös szinek változatos árnyalataiban ütközik ki. Mint az „Adógaras", úgy az egykori Zichy-gyűjtemény anyagával a Szépművészeti Múzeum tulajdonába jutott ,,Dávid" (46. kép)

11 is a többvázlatú festmények közül való.

12 Dávidunk gyengébb másodpéldányát a legutóbbi időben közölte Anna Maria Matteucci, mint a genovai korszak legvégén készült festményt.

13 Ez a Cincinnati-i múzeumban levő kép (45. kép), mely kompozícióban a mi festményünk pontos mása, inkább műhelyváltozatnak, mint sajátkezű alkotásnak tűnik. A kvalitásbeli eltéréseken túl, a főalak típusa erőtlenebb, nőiesebb a miénknél. Valamennyi Dávid közül a 6 id. m. 154. 7 Ltsz. 612. Olaj, vászon; 62,5x32 cm. Pyrker János László ajándéka. 8 Pietro Monaco : Raccolta di centodieci stampe. Venezia, 1763. 11. kiadás, 52 tábla. A festmény a XVIII. században Velencében „N. H. Tomaso Querini al Ponte di Canal Reggio" tulajdonában volt. 9 Ltsz. 614. Olaj, vászon : 158 X 225 cm. Az Esterházy-gyűjtemónyből. Képe közölve: PiglerA. : A Szépművészeti Múzeum Régi Képtárának katalógusa. Budapest, 1954. II. kötet 95. 10 Vö. Pigler A. : id. m. I. 551—552. 11 Ltsz. 53.480. Olaj, vászon; 140x114,5 cm. Gróf Zichy Edmund gyűjteményéből. Említi Gombosi, G. : Dipinti italian! nei Musei Rath e Zichy di Budapest. Rivista d'Arte. Anno XIV. 1932. 330. 12 Soprani, R. —R a t t i, G. : Vite dei pittori . . . genovesi. Genova, 1768. 195. „II Bavide poi, d! eu! vanno attorno tante copie . . ." dicséretre méltónak tartja. 13 M a 11 e u c c i, A. M. : Note aU'attività genovese di Bernardo Strozzi. Emporium, 1956. novembre. Anno LXII. Vol. CXXIV. No. 743. 195. A festmény is azok közé a művek közé tartozik, melyekről Luisa Mortari, mint a többször megfestett és ezért nehezen datálható alkotásokról emlékezik meg. Su Bernardo Strozzi. Bolletino d'Arte. N. IV. 1955. 11.