Radocsay Dénes - Kaposy Veronika szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 11. (Budapest, 1957)

RADOCSAY DÉNES: A kalocsai szarkofág töredéke

Szóljunk végül arról is, hogy domborművűnk szerkezeti elrendezése a hazai emlékek között sem egyedülálló, a közte és a korábbi somogyvári ún. Szent István megkövezése között észlelhető kompozicionális rokonság jól ismert. Ha e szerkezeti formának a skót szarkofág és a somogyvári, valamint kalocsai dombormű között tudtunkkal ma több láncszeme nem is ismert, bizonnyal voltak ilyenek.

11 A hajdani kalocsai síremlék hosszoldalának rekonstrukciója tehát olyan faragvány képét vetíti elénk, amelyet jobbról ós balról egy-egy növényindás-állatalakos mező zár le, középső mezőjét pedig félköríves párkány határolja. A középső mező vitatott ikonográfiái problémájának megoldása az előbbi rekonstrukcióhoz kapcsolódik. Nyilvánvaló, hogy a két ábrázolt figura nem egy eredetileg is kétalakos jelenet szereplője. A téma analógiái a XII. századot megelőző síromlékszobrászat emlékein nem találhatók meg, szerkezeti rokonai a román plasztika más területére vezetnek. E középső, félköríves záródású mező formája az egyidejű timpanonok kompozíciójára utal. Az induló ív hajlata világosan szemlélteti, hogy a magasabb, a jobboldalon álló szárnyas angyalalak az eredeti kompozíció középső figurája nem lehetett, domborművűnk hajdani középső mezője tehát háromnál mindenképpen több alakot sorakoztatott egymás mellé. így e kompozíció közelebbi vizsgálatánál a háromalakos timpanonok figyelmen kívül is hagyhatók, csupán annyit jegyezzünk meg róluk, hogy leggyakoribb témájuk a trónoló Krisztus, vagy Madonna egy-egy angyal, esetleg egy-egy szent, vagy variálva egy angyal és egy szent között,

12 Elrendezésük szimmetrikus, akárcsak az ötalakos timpanonoké, megjelenésük ünnepélyes, felsorakoztatott három figurájuk között szorosabb kompozíciós kapcsolat nincs, együvétartozásukra csak egy-egy tartózkodóbb taglejtés, szerényebb mozdulat utal, kapcsolatukat szinte a zárópárkány félköríves hajlata kényszeríti ki — akárcsak a mi domborművűnkön. Bár kalocsai faragványunk középső kompozíciója bizonyosan nem e háromalakos timpanonokkal tartja a közelebbi rokonságot, egyet közülük, az angouleme-i katedrális nyugati homlokzatán levő orommezőt keretelő frizei miatt mégis meg kell említenünk. Itt is, miként a kalocsai domborművön az ábrázolást növényindásállatalakos motívum övezi.

13 Rendeltetésének megfelelően más módon ugyan — itt timpanonról, amott szarkofágról van szó —-, de szerkezeti rendszerét, funkcióját tekintve ugyanúgy : a főtémának dekoratív keretét teremtve meg. A háromalakos timpanonokkal egyidejűleg készültek a síremlékünkkel már több rokonságot eláruló többalakosak, a szimmetrikus öt figurával komponáltak ós az aszimmetrikusak is. A toulousi St. Sernin templom Krisztus mennybemenetelót ábrázoló timpanonja — szabályos ötalakos kompozíció —• a XII. század elején,

14 a valenci katedrális északi kapujának timpanonja a trónoló Krisztussal és két-két angyallal a XII. század közepén,

15 az említett angouleme-i ugyancsak a 11 A somogvvári dombormű eredeti rendeltetésének kérdése ugyancsak megoldat lan. Ikonográfiái meghatározásának nehézségeire legutóbb Dercsényi utalt. A magyarországi művészet története I. (szerk. Fülep L.) Budapest, 1956. 26 — 27. 12 Castellarquatoban a Madonna baloldalán angval, jobboldalán Szent Péter, Cadesban a Madonna két oldalán Szent Péter és János (?), Donzy-le-Nièvreben a Madonna baloldalán angyal, jobbján Izaiás próféta. — Francovich, G. : Benedetto Antelami. Milano-Firenze, 1952. I. 29., 32. old. ; II. 45., 46. kép. — H a m a n n, R. : Die Abteikirche von St. Gilles und ihre künstlerische Nachfolge. Berlin, 1955. 465. kép. 13 A u b e r t, M.: La sculpture française au- moven âge. Paris, 1946. 133. — Hamann, R. : id. m. 122—123. old., 160. kép. 14 Des champs, P.: Die romanische Plastik Frankreichs. FirenzeBerlin, 1930. 9. kép. — Hamann, R, : id. m. 114. old., 151. kép. 15 A u b e r t, M. : id. m. 145.