Radocsay Dénes - Kaposy Veronika szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 11. (Budapest, 1957)
RADOCSAY DÉNES: A kalocsai szarkofág töredéke
XII. század közepén keletkezett. Nem sok idő választja el tőlük a salzburgi Nonnberg kolostor timpanonját, melynek trónoló Madonnáját jobbról két álló szent, balról pedig egy álló angyal és egy térdelő donátor keretezi. 16 Máriától balra három király, jobbra pedig egy álló angyal és az ülő Szent József jelenik meg a XII. század második felében készült aszimmetrikus elrendezésű laoni timpanonon ; 17 a XII. század utolsó negyedének példáit követi a bázeli timpanon, ahol az ülő Krisztustól balra egy álló és egy térdelő, jobbra három álló alak látható. 18 A wormsi dóm timpanonján Krisztus trónol, balján Péterrel és egy letört, meghatározhatatlan alakkal, jobbján Máriával, Szent Miklóssal és a térdelő donátorral. E néhány, csupán a főbb típusvariánsokra utaló példa adhat útbaigazítást kalocsai domborművűnk középső kompozíciójának tágabb értelmű rekonstruálására. A felsorakoztatott kompozíciók tanulságaként megállapítható, hogy domborművűnk két megmaradt alakja egy eredetileg több alakos ábrázolás maradványa. A hajdani képmező közepén Mária, vagy Krisztus lehetett kifaragva. Az egykori jobboldali szereplők kilétének meghatározására támpontunk ugyan nincs, de nagy valószínűséggel tételezhető fel, hogy ott megmaradt angyalalakunk párja állt. Látható két figuránk közül a jobboldali — két szárnya tisztán kivehető —- vitathatatlanul angyalalak. A baloldali meghatározása nehezebb, nincs attribútuma, nincs dicsfénye sem —, ha térdelne, aligha kételkedhetnénk benne, hogy a timpanonok donátoralakjainak megfelelője. Megjegyzendő még : a két alak szerkezetileg nem kapcsolódik egymáshoz, az angyal frontális beállítású, de ahogy két lábfeje mutatja, enyhén jobbrafordul. A kisebb baloldali alak jobbrahajló profilja nem a mellette álló angyallal teremt kompozicionális kapcsolatot, beállítását a volt középső alak felé való fordulása magyarázza. Mind e meggondolások után szinte bizonyosan állítható, hogy kalocsai faragványunk olyan síremlék hosszoldalának maradványa, amelynek középső témája a többalakos timpanonok példáját követte, s ahol — tisztában lévén a feltevés esetlegességével —- talán maga a donátor, jelen esetben az elhunyt alakja is megjelent. Említettük már, hogy a dombormű baloldalán látható indafonatos, állatalakos díszítmény egy budai rokona láttán faragványunk kalocsai származása körül is kételyek merültek fel. Tegyük most hozzá : a motívum a somogyvári ún. Szent István megkövezése dombormű két szélső mezőjén, egy ugyancsak somogyvári faragványtöredéken (szalagfonatok között madarak), variánsa pedig egy székesfehérvári faragványon is előfordul. 19 Elterjedése Európában széleskörű. A díszítmény nagy rokonsága domborművűnk stiláris eredetének megoldására több feltevést tett lehetővé. Legközelebbi rokona előbb a milánói S. Ambrogio szószékének mellvédjén és a zárai S. Donato-múzeumban őrzött arbei oszlopfőn bukkant fel, majd a francia miniatúrákra emlékeztetett s közvetítőjeként a Clunytől függő hirschaui kongregáció került szóba, később a típus egyik hazai képvise16 Kariinger, H. : Die romanische Steinplastik in Altbayern und Salzburg. Aug-iburg, 1924. 09 — 70. old., 106. kép. 17 H a m a n n, R. : id. m. 362. old. 462. kép. 18 F r a n c o v i c h, G. : id. m. I. 204 — 205. old. ; II. 325. kép. — Említsük meg azt is, hogy a stiassburgi Szt. Tamás-templom 1250 körül készült orommezőjét a Hitetlen Tamás témája díszíti. 19 Gerevich T. : id. m. CLIII, CLIX. táb. — Reissenberger L. - He n s z 1m a n n I. : A nagyszebeni és székesfehérvári régi templom. Bp., 1883. 58. old., 5. kép. Itt kell megemlítenünk, hogy a kézirat nyomdábaadása után, a budai Királyfürdő helyreállítása során egy eddig ismeretlen, domborművűnkkel rokon faragvány került elő. Az ujabb leletet ezideig tanulmányozni nem tudtuk, így a két emlék kapcsolatát meghatározni a jövő feladata.
